Az óvodai angol nyelvoktatásra kidolgozott Helen Doron-módszer a világ minden országában, anyanyelvtől függetlenül alkalmazható; hazánkban immáron öt éve van jelen. Franchise rendszerben működik, azaz nem kell mást tenni, mint megtalálni a megfelelő helyiségeket, kiválasztani a munkatársakat, Helen Doron pedig biztosítja a know-how-t, a képzést, az anyagokat és a háttértámogatást.

Óvodai angolóra Helen Doron-módszerrel Szombathelyen
(Forrás: MTI/Czika László)

A gyerekek iskolánként változó összegért sajátíthatják el az angolt. 40 óra átlagban 80 ezer forintba kerül. A rendszer a számos, iskolánként változó kedvezmény ellenére sem mondható „mindenki iskolájának”, azt azonban fontos kiemelni, hogy a tanfolyamdíjat részletekben is ki lehet fizetni.

A csomag tartalma: idegen nyelv, játék, önbecsülés

A Helen Doron-módszer, amely speciális anyagok segítségével dolgozik, a gyerekek természetes képességeire épít. Alapvetően játékos foglalkozásokról és hanganyagok ismételt otthoni meghallgatásáról van szó. Mindez az anyanyelvi közeghez hasonló szituációt jelent, és így lehetőséget teremt arra, hogy a gyermeknek az angol legyen a második nyelve. A tananyag több mint 20 éves tapasztalatra épül, és a szakértők által kitalált, megírt és kifejlesztett dalokból, zenéből, játékokból, valamint speciális tevékenységek együtteséből áll össze.

A módszer természetes tanulási folyamatot jelent. A közös tevékenységen, pozitív megerősítéseken, valamint az önbecsülés építésén keresztül teszi lehetővé, hogy a nyelvelsajátítás és a tanulási folyamat ne legyen teljesítményorientált.

Végy egy „anyanyelvi módszert”...

A tanulás 10 éves időintervallumban zajlik: az első 7 év a beszélt nyelv, a második, 3 éves szakasz pedig az írás és olvasás elsajátítását teszi lehetővé.

„A Helen Doron által kifejlesztett metodológia anyanyelvi módszer” – mondja Békési Zsuzsanna, az egyetlen magyarországi Helen Doron tanárképző oktató, neveléstudományi szakember. – „Ez annyit jelent, hogy a gyerekek ugyanúgy tanulják az idegen nyelvet, mint az anyanyelvüket. Mivel a természetes angol anyanyelvi környezet nem minden gyermek számára érhető el, a módszer lényege, hogy ehhez minél inkább hasonló, a természetes, nehézség nélküli tanulási folyamatokat támogató közeg jöjjön létre.”

„A Helen Doron által kidolgozott módszer mindezt több irányból közelíti meg. Mivel Helen többek között nyelvész, az alapokat nyelvészeti szempontok is alkotják. És mert a cél az, hogy legjobban a gyermekek igényeire szabott, a számukra legmegfelelőbb módon tanítsuk őket, a módszertani alapok pedagógiai-neveléstani és pszichológiai szempontból is nagyon kidolgozottak” – magyarázza a neveléstudományi szakember.

Teher alatt nő a pálma?

Vekerdy Tamás pszichológus szerint 6 éves kor előtt nem érdemes a gyerekeknek idegen nyelvet tanítani – kivéve, ha kétnyelvű családban él, s mindez a természetes közege –, mivel, bár játékos formában folyik a tanulás, a gyerekekben a többi különóra miatt (ami gyakori az angol mellett) korai teljesítménykényszer alakulhat ki.

Békési Zsuzsanna viszont a módszer speciális sajátosságaira helyezi a hangsúlyt. Eszerint a tanulás természetes közeget teremtve történik a HD-iskolákban. Azzal azonban egyetért, hogy a túl sok különóra nem jó, hiszen a stressz és a kényszer kifáradást és túlhajszoltságot eredményezhet – ám ezt általában nem maguk a különórák, hanem a szülők irreális és túlzott elvárásai eredményezik. Szerinte az a kérdés, hogy a sok különóra közül éppen a nyelvórát érdemes-e kiiktatni abban a korban, amikor egy gyermek soha vissza nem térő nyelvtanulási képességekkel rendelkezik.

Békési Zsuzsanna szerint Vekerdy Tamásnak teljesen igaza van abban, hogy a természetes angol nyelvi környezet a legjobb. A második legjobb lehetőség pedig, ha az egyik szülő anyanyelve angol – vagy más idegen nyelv –, így a gyerek természetes módon van kitéve a nyelvi hatásoknak, és sajátítja el azt. Ismert és elfogadott kutatási eredmény, hogy a gyermek egy nyelvet csak 6–7 éves kora előtt képes anyanyelvi szinten elsajátítani, később soha. Ez alapvetően azt jelenti, hogy ebben az időszakban az agyfejlődés azon szakasza zárul le, amely lehetővé teszi az anyanyelv, valamint más nyelveknek az anyanyelvvel azonos szintű elsajátítását.

Több szempontból, kreatívan

Benjamin Whorf nyelvirealizmus-hipotézise szerint ahelyett, hogy a gondolkodás határozná meg a nyelvet, a nyelv határozza meg a gondolkodást. Ebből következően több nyelvi rendszer párhuzamos elsajátítása is lehetséges, ami alapvetően a világ több szempontú észlelését teszi lehetővé. Ennek megfelelően a gyermek fejében többszintű rendszer és gondolkodás alakul ki, amelynek segítségével sokkal nyitottabb, kreatívabb világszemléletet sajátíthat el a különböző nyelveken keresztül. Kérdés azonban, hogy az anyanyelv hangzókészleteinek tökéletes elsajátítását befolyásolja-e a korai idegennyelv-tanulás.

Békési Zsuzsanna megközelítése szerint egy embernek nemcsak egy anyanyelve lehet: a beszédfejlődés legalsó szintjén a gyermek az összes emberi nyelv összes hangját képes kiejteni – ebben az időszakban nem korlátozza őt a nyelvi környezet. A beszédfejlődést nem befolyásolja és nem is hátráltatja, hogy az a hangzókészlet, amivel végül bánni tud, illetve amit fel tud használni a beszédtanulás során, kisebb vagy nagyobb-e, hiszen a kisgyermek befogadó képessége korlátlan.

De hol van hiba a gépezetben?

Számos fórumon olvasható, hogy a szülők nem minden esetben elégedettek a Helen Doron-szolgáltatással. Többen panaszkodnak a tanárok kiejtésére, felkészületlenségére, valamint az iskolák szervezetlenségére. A magyarországi Helen Doron-iskolák, a többi közép-kelet-európai ország HD-iskoláival ellentétben, esetenként gyerekcipőben járnak az előbb említett kérdések megválaszolásában. Ám egyik országban sem tapasztaltak olyan arányú növekedést, mint nálunk. A gyors iskolanyitási akcióknak köszönhetően a megfelelő tanárválasztás, valamint az iskolavezetés esetenként hagy némi kívánnivalót maga után.

Egy volt Helen Doron-tanár elmondta, hogy a másik alapvető hiba, hogy sok helyen alulfizetettek az ott dolgozó tanárok. A nyelviskolák jó része a megajánlott fizetést adja a tanároknak, ám több helyen előfordul, hogy alacsonyabb órabérért dolgoznak, mint akár egy diákmunkás. Mindez nem motiválja őket eléggé. Arról nem is beszélve, hogy a tanárok nagy része átlagban egy évet tanít a Helen Doron-iskolákban, ami nem teszi lehetővé, hogy sok tapasztalatot, rutint szerezzen. A többségük átmeneti állomásként kezeli a Helen Doron-iskolákat.

Anyanyelvi szinten, akcentus nélkül

„A HDEE-hanganyagokon a brit angol kiejtés hallható. Az sem probléma viszont, ha a gyerekek másféle kiejtést is hallanak. Tény, hogy a tanárok felvételekor odafigyelünk a tiszta és szép, érthető kiejtésre, ám ha valaki mondjuk született amerikai vagy ír – akinek természetesen anyanyelve az angol; vannak ilyen tanáraink –, akkor bizonyos szavakat másképpen ejt ki. A megfigyeléseink azt mutatják, hogy ez nem zavarja a gyerekeket. Ők a gyakran hallott, CD-n szereplő kiejtést követik a leginkább” – mondta el Békési Zsuzsanna.

Ár kontra érték

A hazai Helen Doron-iskolák meglehetősen vegyes képet mutatnak: egyaránt hallani pozitív és negatív példát is a szülők, illetve szakemberek részéről. A gyerekbetegségek ellenére azonban még mindig a Helen Doron-módszer vizsgázik a legjobban a különböző „gyerekangol”-tanfolyamok között. A sikeres gyakorlati megvalósítás azonban esetenként hibádzik, így néhány iskola esetében nem indokolt, hogy ilyen magas árért cserébe közepes szintű szolgáltatást nyújtson. Ennek megfelelően még van mit csiszolni a minőségbiztosításon.

Forrás:

www.gyerekangol.hu

http://hvg.hu/print/200520HVGFriss_131.aspx

http://www.pagony.hu/index.php?page=article&id=342