-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!

Különbözőképpen viszonyulunk az érintéshez. Van, aki egyenesen viszolyog attól, hogy a másik hozzáérjen, és van, aki szívesen lapogatja meg távolabbi ismerőseit is egy-egy találkozás alkalmával. Vannak, akik családtagjaikkal sem pusziszkodnak, és vannak, akik úgy érzik, hogy a bemutatkozáshoz – legalábbis baráti körben – elengedhetetlenül hozzátartozik a puszi. Az azonban, úgy tűnik, mindannyiunkban közös, hogy vannak olyan testrészeink, ahol jobban toleráljuk az érintést, és vannak, ahol kevésbé – ráadásul ha a határ máshol is van, az általános, hogy mely testrészeinkre vagyunk érzékenyebbek.
Az Oxfordi Egyetem és a helsinki Aalto Egyetem kutatói 1300 férfit és nőt kérdeztek öt európai országból (Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Finnország, Oroszország) arról, hogy kitől mely testrészének megérintését fogadja el – írja a Diply. Szimbolikus hőtérképen jelölték, hogy a férfiak és a nők kitől fogadják el az adott testrész megérintését (partnertől, baráttól, szülőtől, testvértől, nagynénitől, nagybácsitól, ismerőstől, idegentől).

(Forrás: Diply)
Némi meglepetést keltett, hogy míg a nők annál inkább elfogadják az érintést különböző testrészeiken, minél közelebbi ismerősről volt szó, addig férfiak esetében ez jóval kevésbé számított: ők senkitől nem fogadták szívesen az érintést (persze partnerüktől eltekintve).
A kutatók persze nemzetiségre lebontva is megvizsgálták az eredményeket. Az talán nem meglepő, hogy a britek viselték el a legkevésbé az érintést – az azonban igen, hogy a finnek leginkább. A franciák és az olaszok hasonló arányban viselték el az érintést, az oroszok náluk valamivel kevésbé – de a britekhez hasonlítva még ők is kifejezetten szeretik, ha megtapizzák őket.
A családon kívüli kapcsolatokban sokkal inkább számít a kapcsolat mélysége, mint a találkozások gyakorisága. Egy rég nem látott baráttól is szívesebben fogadjuk az érintést, mint egy nap mint nap látott ismerőstől.
Bár általában minél közelebbi ismerősről van szó, annál inkább elfogadjuk az érintést az érzékenyebb területeken, vannak kivételek: a nemi szervek. Ezek a rokonok számára mindenképpen tabuk. Míg azonban a férfiak könnyebben elfogadják, hogy egy felületesen ismert nő a nemi szervükhöz érjen, mint az anyjuk, addig a nőknél nincs különbség: lényegében csak partnerüktől fogadják el, hogy nemi szervüket megérintsék.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatók úgy vélik egymás megérintésének szerepe a társadalmi kapcsolatokban a majmoknál megfigyelhető kurkászás evolúciós maradványa. Robun Dunbar, at Oxfordi Egyetem kutatója szerint a telekommunikációnak és a közösségi médiának köszönhetően az emberek ma már kevesebbszer érintik meg egymást, ami nem tesz jót a kapcsolatoknak. Az érintések elmaradása oda vezethet, hogy az ember lejjebb csúszik a társadalmi létrán a távoli ismerős pozíciója felé. Ennek ellenére mi nem tanácsolnánk, hogy bárki is intenzív taperolással próbáljon meg ezen a létrán felkapaszkodni.
A középkorú és idősebb korosztály gyomra a nyelvvizsga szó hallatán azonnal görcsbe ugrik. A több vagy kevesebb valóságalappal rendelkező városi legendák mellett sokunk személyes élménye, amikor a nyelvvizsga interjún hideg verejtékben ülve figyelünk minden kiejtett szóra, nehogy újra elkövessük azt a nyelvtani hibát, ami miatt másodszorra kellett megjelennünk. A sikeres nyelvvizsga presztízst jelentett, ki lehetett vele váltani az érettségit, plusz pontokat és fizetéskiegészítést hozott.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet?
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?