Példaértékűnek nevezte Horvátország nemzetiségi politikáját az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke szerdán Eszéken, a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón. Pánczél Károly szerint a horvátországi magyarok széles körű kulturális autonómiát élveznek: használhatják anyanyelvüket, nemzeti jelképeiket, létezik magyar nyelvű óvodai nevelés, iskolai oktatás és magyar nyelven is lehet istentiszteleteket tartani. A politikai autonómiának köszönhetően lehetőség van nemzetiségi önkormányzatok szabad választására, a magyaroknak alanyi jogon jár egy képviselői hely a horvát törvényhozásban – tette hozzá.

Kitért arra, a horvátországi kisebbségpolitika a szlovéniaihoz hasonlít, de a Kárpát-medence más országaiban nem ilyen jó a helyzet. „Tudjuk jól, hogy Kárpátalján mennyit kell küzdeni egy magyar járásért, amire bár volt ígéret, nem jött létre, ismerjük a felvidéki viszonyokat, ahol ha valaki megkapja a magyar állampolgárságot, megfosztják a szlováktól, és ismert a román kormány ellenállása az erdélyi autonómiaügyben” – fogalmazott.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Pánczél Károly utalt arra, hogy a Parlament Nemzeti összetartozás bizottsága az idei parlamenti választásokat követő első kihelyezett ülését tartotta Eszéken, és horvátországi magyar politikusok, egyházi vezetők, diplomaták, s mások mellett oktatási, kulturális, gazdasági szakembereknek köszönhetően tájékozódott az országban élő mintegy 14 ezres magyar kisebbség ügyéről, valamint a magyar-horvát kapcsolatokról. A grémium elnöke reményét fejezte ki, hogy Horvátország folytatja a magyar nemzetpolitika szempontjából is rendkívül pozitív kisebbségpolitikáját, Magyarország pedig a jövőben is igyekszik minél nagyobb szakmai és anyagi segítséget nyújtani a külhoni magyar intézményeknek. Kiemelte, hogy a magyarság megmaradása sokak szerint nemcsak nyelvi, hanem gazdasági kérdés is, az elvándorlás megakadályozása, mérséklése érdekében fontos a két ország, de különösen a határ menti gazdasági kapcsolatok élénkítése.

Pánczél Károly az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a bizottság legközelebb Kárpátalján szeretne kihelyezett ülést tartani, mert ma az ukrán-orosz konfliktus miatt is az „ott élő magyarságnak van a legnagyobb szüksége az anyaország támogatására”.