-Nekem a "görbe tükör" jut eszembe a karikatúráról.

Valójában adott személy vagy tárgy (átvitt értelemben téma) ha görbe tükörben jelenítjük meg, az önmagában egyfajta karikatúra..

Ha kiterjeszteni próbáljuk a témát minden vonatkozására, akkor

a "körben görbe tükör" elég jó ( tökéletes talán a "gömbös-görbe tükör" volna, aminek a középpontjában helyezkedne el a megjelenítendő "tárgy")...

A "karika" mint a "körben görbe" egyszavas kifejezése szerintem tökéletes, akárhonnan származik is..

-A "karikatúra" szó "-túra" része feltehetően a kapott torzult (eltaknyosodott, kellemetlen) képre utalhat, ami ha jól emlékszem, "turha"...

(Igaz, a "klaviatúra" túrája nem éppen ide illő, de ez legyen az "ő" gondja..) :)

@Tamás90: Nem, valami egészen mást illusztrál.

@Krizsa: Ez it mindegy, az a lényeg, hogy a cézár, vagy kajszár, vagy hasonló nem jelentett uralkodót, sem vezetőt, sem semmi hasonlót, egészen addig, amg egy ilyen nevet viselő személyről ez a jelentés ki nem alakult. Ebből a szempontból tök mindegy, hogy a befogadó nyelv 100 éves vagy 20000. Pontosan isz. 68-69-ben lett ez a jelentése és ez után került át más nyelvekbe is (régibe, újba egyaránt)

Egyébként ahogy @Tamás90: írta, minden nyelvnek van előzménye, mivel egyik sem a semmiből keletkezett és az átmenet folyamatos. Ezért értelmezhetetlen régi és új nyelvekről beszélni.

És ezért értelmetlen 5000 éves dolgokra hivatkozni, amikor ez időben ennyire pontosan behatárolt.

@Krizsa: Mi az, hogy fiatalabb nyelv? Egy nyelv nincs előzmények nélkül, mindnek van eredete! Innen kezdve azt mondani, hogy egyik-másik nyelv idősebb a másiknál, hülyeség. A francia pl. egy újlatin nyelv, a latin folytatása. Ha más újlatin nyelv nem lenne, akkor valószínűleg ezt hívnánk ma latinnak. Ha anno a görög vált volna olyan fontos nyelvvé, mint a latin, akkor ma valószínűleg "újgörög" nyelvcsaládról beszélnénk, amibe sok nyelv tartozik. Mégis csak a görögről beszélünk, mivel egy van belőle, pedig az évszázadok alatt az is rengeteget változott, csakúgy mint a ma francia nyelvnek hívott latin.

A többi amit leírsz meg dettó ökörség. Tényleg: hol voltál te iskola helyett?

@Janika: Dehát ezen nincs is vita. Az általad említett nyelvek, a HÉBEREN KÍVÜL mind fiatalabbak a névadó koránál.

A héber viszont, amely a latinok szomszédságában élt, olyannyira, hogy a terület a leigázott gyarmatuk is lett - majd az őslakókat, 2 ezer évre szétszórták a nagyvilágba.... a héber 4OOO éves.

Róma összvissz i.e. párszáz évtől kezdődött - s azt se tudjuk, hogy kik "kezdték".

A térségben kialakult a héber egyik tájnyelve, ami az ókorban közlekedő nyelvvé vált: ez az arám.

A héber egy vallási parancs következtében, hogy tilos megváltoztatni, 2OOO éve majdnem teljesen ugyanaz maradt.

Elődje az akkád: 5OOO éves. De mivel az sincs jól megfejtve - kutatási célokra legalkalmasabb mára csak a héber maradt. Mert még a 19. századi nyelvújító(k) is az eredeti, héber "Ószövetséget" vették alapul. Nagyon szigorúan.

A héber tehát megelőzött minden ma beszélt IND nyelvet. És a latinok szomszédja / gyarmata is volt.

A héber (akkád-héber-arám) az összekötő és a tudományokat továbbfejlesztő láncszem a mezopotámiai nagykultúra és az ókori világ között. S az arab? Az még a latinnál is fiatalabb egy kicsit, ezért már kevésbé jó a kutatások céljára. De mivel az is nagykultúra volt - az arab is jó lenne azért... csakhát az IND-FN nyelvészet összes, még az afro-sémi nyelveket negligálja a kutatásokban.

A KM-rezidens, közös kelta-szláv-magyar előnyelvet azonban (szerintem) az akkád / héber sem előzte meg.

@Krizsa: Vedd figyelembe az időbeli sorrendet:

hu.wikipedia.org/wiki/Caesar_(c%C3%ADm )

"uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered. Családi névből titulussá először 68–69-ben, a négy császár évében változott.". Tehát előtte nem jelentett semmi ilyesmit. Ha mondjuk Fidibus-nak hívták volna, akkor lehet hogy ma ez lenne császár jelentésű.

És ha megnézed a cikk végén a többi nyelvet is. akkor kiderül,hogy az arab kajszar, a német kaiser, a héber keisár, az orosz cár, stb. mind ennek a névnek a különböző nyelvű változatai, ahol már mint uralkodó/vezér jelentést kapott.

Az angol nyelvűben ez a rész még részletesebb:

en.wikipedia.org/wiki/Caesar_(title ).

Pontosan azért hasonló ez szó a világ legkülönfélébb nyelvein, mivel egy konkrét személy nevéről van szó.

Írástörténetet is tanulni kell (bár én se mélyedtem el benne). A héber és az arám (ami a héber tájnyelve), meg a nyomukban keletre származott írástípusok / nyugatra a latin... mind az Eurázsiában fellelhető rovások rokonai vagy leszármazottai.

Az I / J -nek azért volt közös kampócska jele, mert a kiejtés "környezetfüggően" alakult: k'iszár, vagy k'jszár.

Vedd elő a latin szótárt. Ahol C betűvel kezdődik a szó (a szókezdő hang), azt ált. K-nak ejtették. A kirkászt (cirkusz) is említettem. Többszáz ilyen szó van, s az újlatin nyelvekben még több - tehát nem érdemes egyetlen családfán szőrözni.

A SZÁR nemcsak uralkodót, hanem bármilyen vezetőt jelenthetett. A héber szár = nagyúr, vezér, parancsnok, uralkodó, (ma) miniszter. A héber szara (a=rövid á) jeletései: küzdött, harcolt (igék), úrnő (főnév) - Sára.

Az I / J közös betű használatának és az O/U/W közös betűjének (a héberben) máig fennmaradt archaikus nyelvtani oka van: a melléknév / ige / főnév - vagyis a szófajok egymásba átmenete. Ez a héberben, magyarban jól követhető, de gondolom, a finnben is utána lehetne járni. Tehát az archaikus nyelvtanokat is kutatni kell (-lett volna már).

@Janika: Arról nem is beszélve, hogy nem /készár/-nak, hanem /kajszar/-nak ejtették a nevüket.

@Krizsa: Jaj Krizsa, ne keverjük a dolgokat, Julius fogadott gyermeke volt a későbbi Augustus. Én nem róla, hanem Julius apjáról beszélek, szintén Julius Caesar.

hu.wikipedia.org/wiki/Caius_Iulius_Caesar

"Apja Caius Iulius Caesar a praetori tisztségig vitte karrierjét". Vagyis nem volt uralkodó, de a Caesar nevet viselte, sőt az általad hivatkozott családfa alapján a nagyapja is Caesar volt. És most nézd meg, hogy ki az első pirossal jelzett (uralkodó). Felfelé még 3 generációt ábrázol Caesar néven, akik nem voltak uralkodók.

Azaz időben előbb használták a Caesar nevet, minthogy uralkodót jelentett volna.

Eddig tehát nincs igazad, az 5. hozzászólás tehát kiesett.

A nyest szerkesztőségéhez lenne egy kérdésem: Krizsa gondolatfolyamát nem akarnátok egy külön cikkben végigelemezni? Szerintem nagyon jól illusztrálja a korunkra jellemző áltudományos "hitet".

@Krizsa: Hú öreg, nem tudom mit szívtál, de nagyon odab@sz. Te nyelvtanórákon hol voltál? Vagy mi? Most a boszniai "piramisokból" következtetsz a sumérokra? Nem érzed ezt logikai bakugrásnak a többi marhasággal együtt?

@Janika: hu.wikipedia.org/wiki/Iulius%E2%80%93Claudius-dinasztia .

Szóval az apja (nevelőapja? mindegy, ha befogadta) is az uralkodó elit tagja volt. A 4. hozzászólás tehát kiesett. A nevüket -helyesen - KÉSZÁRNAK mondták - szintén a Wikipediából.) Eddig tehát igazam van.

@Tamás90: Nem a "magyarból" (még senki nem hívta magyarnak), hanem a kárpátnyelvből (európai szubsztrátnyelv, a jégkorszakok jéghatára, tehát legjobban túlélő menedékhelye, stb.),

...ami a kelta-szláv-magyar protonyelve volt.

Egy korábbi jégkorszakban ez volt a finnugor- (-mínusz magyar) nyelvek populációjának menedékhelye is.

Talán a sumérnak is? Talán, de lehet, hogy az kissé délebbről (Jugo, a vitatott piramisok?) ment Mezoba.

Talán a "fenti-sémi" (nem afrikai) protonyelvnek is a KM volt a bölcsője? SZERINTEM biztosan, mert én 3 év alatt a teljes magyar-héber szótáranyagot feldolgoztam, s annyira tömeges a hasonlóság - hogy biztosan. Ezért úgy gondolom, hogy a nem-afrikai sémi nyelvek is először a KM-ből... onnan mentek le a délvidékre.

Persze a jégkorszakokban mindenki (aki életben maradt) délebbre húzódott.

Legelőbb a "finnes-ma-északiak" (-mínusz magyar). Nyílt szótagjaik már lettek a délvidékről, de a zöngés mássalhangzóik plusz az F, a mai napig hiányoznak. Ez mutatja, hogy nagyon rég voltak a délvidéken.

Utánuk talán a sumér-ősök, akiket én elsősorban a tonális ("éneklő", pl. kínai nyelvek) ősének tartok.

Utánuk forogtak körbe a kelták (pl. a galáták (a Közel-Keleten is, de hol nem?, hiszen mindenhol Európában és Nyugat-Ázsiában - s valszeg ők voltak a titokzatos eredetű RÓMAIAK is.

Ezek előtt is, de utána is kerültek délre (az utolsó jégkorszakban), majd i.e. 16OO-ig több hullámban a ragozó nyelvű, de nyílt szótagú... hm... akiket ma magyarnak neveznek.)

Ezután jött az i.e. 1OOO - i.u. 1OOO év túlnépesedési-már "ismert" népvándorlási hulláma.

A MAGYARFÉLE ragozó nyelvek még nem fejlesztették ki a mai nyelvtanokat - emiatt még mind eléggé hasonóak voltak. KI- és BE- áramlottak a Kárpát-medencéből, -medencébe.

Legutolsó hullámuk a már szintén rovásíró avarok voltak - akik a délvidékről (jöttek vissza).

@Krizsa: A cézár, császár Julius Caesar neve miatt lett ilyen jelentésű.Caesar a neve volt, nem a rangja. Az apja is Caesar volt és egyáltalán nem volt uralkodó.

@Krizsa:

Hogy mi? Értem én, hogy szerinted sok szó származik a magyarból, na de mind? Nem sok ez kicsit?

Azt ugye tudod, hogy a császár szó Julius Caesar nevéből származik. Miért lett volna egy római polgárnak héber neve?