-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy új kutatás szerint a migrénben szenvedők esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy az agyi artériák szerkezeti eltéréseket mutatnak. Ezek az eltérések okozhatják az agy vérellátási zavarait, ami végső soron a migrénhez vezet.
Egy új kutatás szerint a migrénben szenvedő emberek agyi artériái nem tökéletesek, ez okozza a féloldali fejfájásrohamokat. Az artériák anatómiai eltérése aszimmetriákat okoz az agyféltekék vérellátásában; ez a folyamat játszhat közre a migrénes fejfájások kialakulásában.
Az elnevezés Thomas Willis (1621–1675) 17. századi angol orvos nevéből származik; ő írta le először ezeknek az ereknek az anatómiáját.Az úgynevezett migrénaura a migrénes roham bevezető tünete. Tipikusan látási zavarokkal (például vibráló képpel) jár.
Az agyi vérellátást biztosító artériák és a nagy agyi artériák között számos kapcsolat van; ezt a rendszert nevezik Willis-vérkörnek. A migrénes emberekben, különösképpen azokban, akiknek auratünetük is van, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Willis-vérkör valamelyik része hiányzik.
A migrénes fejfájás körülbelül 28 millió amerikait érint. A kutatók régebben azt gondolták, hogy a migrént az agyi erek tágulata okozza. Mostanában pedig elterjedtebb az a nézet, hogy a migrénes fejfájásokat a neuronok hibás működése váltja ki. A legújabb kutatás, ami a PLOS ONE online tudományos folyóiratban jelenik meg, azt mutatja ki, hogy az agyi erek más szerepet játszanak a migrénes folyamatban, mint amit korábban gondoltak. Az új kutatás szerint az agyi erek anatómiai eltérései hajlamosítanak arra, hogy az agyi vérellátás megváltozzon, és végső soron ez vezet az abnormális neuronaktivitáshoz, ami a migrént kiváltja.
Honnan jön a migrén? A migrén nemzetközi szó; angolul migraine, németül Migräne, franciául migraine, csehül migréna stb. Forrása a görög ἡμικρανία, ami latinul hemicrania (’féloldali fejfájás’). A latinból került a franciába, és később onnan terjedt el. A magyar nyelvbe a németből kerülhetett; első írásos említése 1854-ből való.
„A migrénben szenvedők agyi erei strukturális eltéréseket mutatnak; ez olyasmi, ami velünk születik” – mondta el Brett Cucchiara, a kutatások vezetője, neurológus professzor. „Ezek a strukturális eltérések, úgy tűnik, megváltoztatják az agyi véráramot. Lehetséges, hogy ezek az eltérések váltják ki a migrénes fejfájást. Ez megmagyarázná azt is, hogy a betegek miért tapasztalják azt, hogy a kiszáradás összefüggésben áll a fejfájásokkal.”
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatásban 170 fő vett részt; három csoportra oszlottak: voltak, akik migrénben szenvedtek auratünetekkel, voltak, akik migrénesek voltak auratünet nélkül és voltak, akik nem szenvedtek migrénben. Az orvosok azt találták, hogy a mirgénaurát tapasztalók 73 százalékának, az aurát nem tapasztalóknak pedig 67 százalékának eltéréseket mutat a Willis-vérköre, míg a kontrollcsoport (a migrénes fejfájásban nem szenvedők) esetében csak 51 százalék az eltérés. A kísérleti alanyok agyi ereit MR-angiográfiával térképezték fel.
„A Willis-vérkör és a vérellátás eltérései elsősorban az agy háti oldalát, a nyakszirti lebenyt érintették, ahol az elsődleges látókéreg is található. Ez megmagyarázhatja, hogy a migrénes betegek miért tapasztalnak látászavarokat (foltokat, hullámzó vonalakat, mozgó képet stb.)” – mondta el John Detre, neurológus és radiológus.
A migrén és a Willis-vérkör eltérése is meglehetősen gyakori; a most felfedezett összefüggés valószínűleg csak egy tényező a sok közül, amely közrejátszik a migrén kialakulásában. A Willis-vérkör eltéréseinek vizsgálata viszont jó diagnosztikai eljárás lehet egy-egy páciens esetében – mondják az orvosok. Ez pedig segíthet abban, hogy a betegek személyre szabott kezelést kaphassanak a kellemetlen tünetekkel járó betegségre.
Forrás
Migraines Associated With Variations in Structure of Brain Arteries
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára