-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosának nézték a Micimackót latinra fordító magyar polihisztort.
Spiró György Helló, doktor Mengele! című darabját mutatják be Szatmárnémetiben Lendvai Zoltán rendezésében. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának csütörtöki előadása ősbemutatónak számít, ugyanis a darabot eddig csak felolvasó-színházi keretek között mutatták be, színházi bemutatója még nem volt – mondta az MTI-nek Lendvai Zoltán.
A rendező tavaly Henrik Ibsen A nép ellensége című darabot állította színpadra a szatmárnémeti társulattal, és akkor felmerült az együttműködésük folytatása. A színház vezetősége ritkán játszott magyar kortárs darabot szeretett volna, és ő éppen akkoriban olvasta Spiró művét, amely megtetszett neki, aktuálisnak tartotta, végül a színház elképzelésével is talált javaslata – magyarázta Lendvai.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A darabban összesen 31 szereplő van, ezért a színészek egy része két, három, akár négy szereplőt is alakít. A darab főszereplője Lénárd Sándor sokoldalú egyéniség, modernkori polihisztor, aki orvos, író, zenész, műfordító, költő és nyelvzseni egy személyben. A második világháború idején a fasizmus elől Brazíliába menekül, majd a hatvanas évek elején azzal a képtelen váddal illették, hogy ő doktor Mengele, az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosa. Spiró György ezt a pokoli, de valóságos élettörténetet sötét komédiában fogalmazta meg, és valamennyi szereplőjét valós személy ihlette.
A rendező szerint a darab rávilágít arra, hogy életünk teljesen abszurddá vált, eltűnt belőle a műveltség, a költészet és a zene, az alapos tudás pedig már csodabogárságnak számít, amiért az olyan embereket, mint Lénárd Sándor, utálják, irigylik vagy megpróbálják kihasználni. Nemcsak a fasizmus elől menekülő emberről van szó a darabban – magyarázta –, hanem arról az emberről is, aki „kimenekül” a világból olyan helyre, ahol elvonulva tud igazán foglalkozni szenvedélyével. „A gondolkodás a mai világban is nehezen megvalósítható, és a társadalom furcsán viszonyul a Lénárd Sándorokhoz” – mondta Lendvai Zoltán.
A próbák során alaposan megvizsgálták, hogy az író kikről mintázta a szereplőket, hogy ne egyszerűsítsék le túlságosan a karaktereket, hiszen valamennyi szereplőnek zűrös, bonyolult élete volt – magyarázta a rendező, aki reményét fejezte ki, hogy az árnyalásnak köszönhetően közelebb kerültek az igazsághoz.