-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ötszázhúsz nap után sikerrel ért véget pénteken Moszkvában a Mars-500 földi kísérleti expedíció.
A vörös bolygóra utazást imitáló kísérlet kezdetén, 2010. július 3-án lepecsételt, és most, mintegy másfél év után felnyitott fémajtón keresztül hat mosolygós „Mars-utazó” lépett ki. A feladatot a rájuk váró szakemberek szerint várakozáson felül teljesítették.
A nemzetközi expedícióban három orosz szakember vett részt. Alekszej Szityev vezette a kísérletet, a misszió orvosa Szuhrob Kamolov volt és kutatóűrhajósként velük tartott Alekszandr Szmolenszkij. A legénységben a francia Romain Charles fedélzeti mérnökként dolgozott, az olasz Diego Urbina és a kínai Vang Jüe szintén kutatási feladatokat látott el.
Az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Intézetében létrehozott kísérleti körülmények között a hat vállalkozó három szakaszban hajtotta végre az imitált repülést. 240 napig tartott a Földről a Marsra utazás, majd 30 napot tartózkodtak az űrkutatók a Vörös bolygón és újabb 240 nap alatt „tértek vissza” bolygónkra. A hosszú idő alatt az „űrhajó” legénysége több mint 100 tudományos kísérletet hajtott végre.
A Mars-űrhajó egy olyan különleges orvosi-műszaki egység volt, amelyben a lehető leghitelesebben kísérelték meg előidézni azokat a körülményeket, amelyek egy igazi Mars-expedíciónál várhatnak az űrhajósokra, a súlytalanság és a sugárzás kivételével. A kapcsolatot a külvilággal csupán a Központi Repülésirányítással tarthatták. A központ teljes mértékben imitálni tudta a Marsra repülést, még a késlekedő rádiójeleket is.
A nagyszabású vállalkozásról a benne résztvevő Európai Űrkutatási Ügynökség és az orosz partner, a Roszkozmosz is elismerően nyilatkozott. Az utóbbi repülési programjainak vezetője bejelentette, hogy a Nemzetközi Űrállomáson a Mars-500 expedícióhoz hasonló kísérletet szeretnének végrehajtani néhány év múlva.