„Úgy gondolom, az esélyünk, hogy megtaláljuk ET-t, elég jó” – jelentette ki nemrég Seth Shostak, a kaliforniai SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, a Földönkívüli Intelligencia Kutatása) Intézet egyik szenior csillagásza.

25 éven belül megtalálhatjuk ET-t?

A kutató állítását a Drake Egyenletre alapozza; arra az egyenletre, amit 50 évvel ezelőtt a tudományág úttörő kutatója, Frank Drake dolgozott ki, hogy kiszámítsa, hozzávetőleg hány földönkívüli civilizációval lennénk képesek kommunikációt létesíteni. Ez az egyenlet – amire egyesek úgy tekintenek, mint az einsteini relativitáselmélet utáni legfontosabb tételre – számos tényezőt vesz figyelembe. Például: a galaxisban lévő csillagképződés aránya, a bolygókkal rendelkező csillagok aránya, a lakható bolygók aránya, azoknak a bolygóknak a százaléka, amiken intelligens élet van, azoknak a civilizációknak az aránya, amik olyan technológiával rendelkeznek, amivel képesek jelenlétüket közvetíteni az űrben, valamint ezeknek a lehetséges üzeneteknek a közvetítési ideje.

Bár ezeknek a számoknak jelentős hányada jelenleg nyilvánvalóan ismeretlen, az intézet legkiválóbb kutatói most tippekkel álltak elő a végeredményt illetően – számol be az msnbc.com. A néhai csillagász, Carl Sagan (szintén úttörő SETI kutató) úgy vélte, az egyenlet végeredménye 1 millió. A tudós és tudományos-fantasztikus regények írója, Isaac Asimov 670 ezerre becsülte a potenciálisan elérhető földönkívüliek számát, míg Drake maga egy kevésbé merész számot jelölt meg; a tízezret.

Még akkor is, ha csak a konzervatív becslés a helytálló, nem kell sok idő a tudósoknak, hogy rátaláljanak egy jelre a világűrben – szögezte le Shostak, aki szerint „a SETI munkatársai tudják, miről beszélnek. És ha igazuk van, akkor a következő egy vagy két tucat évben biztosan rábukkanunk valakire az űrben”.

Más kérdés, hogy vajon képesek leszünk-e kommunikálni is a kozmikus szomszédokkal. Shostak maga is úgy gondolja, nem lesz egyszerű ET-t megérteni, még ha meg is találják. Szerinte egy idegen civilizáció technológiailag olyannyira fejlett lehet a miénkhez képest, mint amilyen a Neander-völgyi emberhez képest a homo sapiens. „Hiába küldenénk el a jeleinket a Neander-völgyieknek, azok nem valószínű, hogy megértenék azt” – ismeri el a kutató, hozzátéve: „És nem azért, mert hülyék”.