Ha olyan ügyfél folyamodik hitelkártyáért, akinek még nincs kapcsolata a bankkal, emberi beavatkozás nélkül mindent elintézhet az automatával. A gép beszkenneli a személyazonosságát igazoló okmányát, rögzíti az ujjlenyomatát, három dimenziós képet készít róla az arcfelismerő program számára, hangelemző szoftverje pedig segít megállapítani, hogy az illető igazat válaszol-e az olyan kérdésekre, mint az, hogy „Dolgozik?”, vagy „Van bármilyen nagy összegű hiteltartozása?”.

Az „Elnök Úr” (katt!) és German Gref, a Szberbank igazgatója
(Forrás: www.kremlin.ru / CC BY 3.0)

A hangelemző rendszert a Beszédtechnológiai Központ nevű vállalat fejlesztette ki, amelynek ügyfelei között megtalálható a KGB utódszervezete, a belső elhárítással foglalkozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat. Dmitrij Dirmovszkij, a cég moszkvai részlegének igazgatója szerint az új rendszer kifejlesztése során olyan, az orosz rendvédelem adatbázisában található hangfelvételeket használtak fel, amelyek azoknak a rendőrségi vallomását tartalmazzák, akikről tudni lehet, hogy a kihallgatás folyamán nem mondtak igazat.

A szóban forgó nagy pénzintézet, a Szberbank, amelynek többségi tulajdonosa az orosz kormány, közölte, hogy bevásárlóközpontokban és bankokban akarja elhelyezni az új berendezést, de hogy pontosan mikor, azt a The New York Times riportja szerint még nem döntötte el. Szakértők szerint, ha kereskedelmi használatba kerül, az első olyan bankautomata lesz, amely hangelemzést végez.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Egyedi fejlesztési irány

Miközben a nyugati világban egyesek úgy érezhetik, hogy a Szberbank által alkalmazott technológia túlságosan tolakodó, sok orosz már most azt feltételezi, hogy a kormány akkor figyeli és hallgatja le, amikor csak akarja. A Szberbank vezetői szerint az új ATM tiszteletben tartja az Oroszországban érvényben lévő személyiségi jogokat.

A részben a hitelfelvevők által előidézett világméretű pénzügyi válság késztette arra az intézményt, hogy a banki tevékenység automatizálásán dolgozva nemzetbiztonsági szakemberekhez forduljon – mondta Viktor Orlovszkij, a bank technológiai fejlesztésért felelős alelnöke. A szoftver érzékeli az idegességet és az érzelmi felindulást, amelyek jelezhetik, hogy a hitelért folyamodó takargat valamit. Ezt az információt más adatokkal együtt használják fel, köztük olyanokkal, amelyek az ügyfél korábbi hitelfelvételeivel kapcsolatosak.

A Szberbank nem az egyetlen pénzintézet, amely új típusú bankautomatákat akar használni. A Deutsche Bank és a Citigropup például futurista technológiákat tesztel berlini, New York-i és tokiói fiókokban. Azt állítják, hogy erőfeszítéseik az interaktív displayek és érintőképernyős terminálok új típusaira irányulnak. Az ATM-en keresztüli hiteljóváhagyásra is akad már példa, így Törökországban, ahol a bankokban működő gépek segítenek kezelni a fogyasztói hiteleket – néhány elemző úgy véli, hogy a rendszer akár adósságválsághoz is vezethet.

A Szberbank azonban valószínűleg az egyetlen pénzintézet, amely igazságdetektorrá tervezi változtatni az ATM-et. „Nem tudunk egyetlen nagy amerikai pénzintézetről sem, amely hasonló irányba menne, igyekezne megtalálni a módját annak, hogy rájöjjön, hazudik-e valaki” – szögezte le Daniel J. Wiegand, annak a Corporate Insight nevű vállalatnak a vezető elemzője, amely ügyfélkezelési technológiával kapcsolatos tanácsokat ad bankoknak.

A gép prototípusát a Szberbank technológiai laboratóriumában mutatták be, amely egy moszkvai metróállomás fölé magasodó jellegtelen irodaépületben működik.

A Szberbank kétnyelvű (orosz és altaji) felirata Uszty-Kokszában
(Forrás: Wikimedia commons / Obakeneko / CC BY 3.0)

Hajítsam ki az ablakon?!

A laboratóriumban rengeteg a biometrikus felismerésre szolgáló eszköz.
Aki belép, azt egy arcfelismerő kamera rögzíti. Az ismert, régi ügyfeleket vidám, mesterséges hang üdvözli, még gyakoribb azonban, hogy a rendszer „Helló, önt még nem ismerjük” mondattal fogadja a belépőt, mert egyelőre csak néhányan szkenneltették be az arcukat.

A Szberbank azért, hogy eleget tegyen a személyiségi jogokat védő előírásoknak, amelyek tiltják, hogy egy vállalat adatbázisban rögzítse ügyfelei hangmintáit, a hitelkártyákba beépített chipben akarja tárolni az illetők hanglenyomatát.

Orlovszkij szerint a személyiségi jogokkal kapcsolatos aggodalmak eloszlatása érdekében a bank azt is tervezi, hogy ügyfelei tudomására hozza, hogy milyen jellegű információkat gyűjt róluk az ATM.

A Beszédtechnológiai Központ szerint a vizsgálat jellegét ismerők is nehezen tudják félrevezetni a gépet, amely önkéntelen idegi válaszokat regisztrál, úgy, ahogy azt a poligráf teszi. A központ igazgatója, Dmitrij Dirmovszkij szerint izgalmi állapotban megváltozik az emberi torok alakja, ezzel együtt a beszéd hangi jellemzői.

A központnak egy másik terméke a dühöt méri, és ezt már használják is az orosz államvasutak telefonos ügyfélszolgálati központjában. A számítógép a telefonáló érzelmi állapotának megfelelően pillanatok alatt piros, sárga, zöld és kék kategóriába sorolja a beérkező hívásokat. Amelyik vörös jelzést kap, arra az ügyfélszolgálat munkatársának feltétlenül figyelnie kell.

Egy bemutatón a technikusok bejátszottak egy éppen zajló hívást, amelyet a program vörössel jelölt. Egy utas telefonált, miután megtudta, hogy kiskutyáját nem viheti magával a vonat első osztályú kocsijába.

„Tudja, hogy mennyibe kerül egy jegy? Sokba, és maga azt mondja, hogy nem vihetem magammal a kutyámat?! – kérdezte a nő. – A kutya nem nagyobb... nem is tudom... mint egy cigarettásdoboz. Mit csináljak? Hajítsam ki az ablakon?!”

Az orosz államvasutak kórházvonata. A vonatablakból kihajigált kutyák kezeléséről nincs adat.
(Forrás: Wikimedia commons / Glucke / CC BY 3.0)

Nem látnak okot a nyugtalanságra

A rendszer, amelyet a központ a Szberbank számára fejleszt, ugyanennek a szoftvernek egy változata, és az a feladata, hogy az idegességet felismerje.

„Természetesen nem hiszünk száz százalékig a technológiában” – ismerte el Orlovszkij.

Egy ügyfél például ideges lehet olyan okból is, amelynek semmi köze a hitelkérelemhez. A detektor feladata tehát inkább az, hogy irányt mutasson.

A hangelemzés az alelnök szerint nem sérti jobban az ember magánszféráját, mint a korábbi hitelek történetének felderítése. „Nem sértjük meg az ügyfél magánszféráját. Nem akarunk behatolni a gondolataiba, és nem avatkozunk a magánéletébe. Csak azt próbáljuk megtudni, hogy az igazat mondja-e. Nem látok semmi okot a nyugtalanságra” – magyarázta.