-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
De nem mindegy, hogy melyiken – derül ki az AlphaGalileo cikkéből. Egy friss olasz kutatás eredményei alapján ugyanis a jobb fülünkbe érkező utasításokat nagyobb valószínűséggel hajtjuk végre.
Az olaszországi Chieti egyetemének két professzora, Dr. Luca Tommasi és Daniele Marzoli tanulmányaikban arról számoltak be, hogy az emberi kommunikációban hatékonyabbak azok a kérések, információk, amelyek a jobb fülbe érkeznek. A kutatás különlegessége, hogy míg a témával foglalkozó kísérletek eddig kizárólag steril környezetben zajlottak, az olasz tudósok most nagyon is életszerű közegben, éjszakai klubokban tesztelték a „jobbfülességet”, számol be az AlphaGalileo.
A jelenség okát egyébként valószínűleg abban kereshetjük, hogy a bal agyfélteke felelős a verbális (szóbeli) kommunikációért és a logikus gondolkodásért. Mivel működése az ellentétes oldalra irányul (a testünk jobb oldalát a bal, a bal oldalát pedig a jobb agyfélteke irányítja), ez magyarázhatja tehát, hogy a jobb fülünk „fogékonyabb” az emberi beszédre.
A két kutató három különböző társasági helyzetben gyűjtött vizsgálati adatokat. Megfigyelték, hogy zajos klubokban lezajló beszélgetésekkor a beszélők 72%-a a hallgatójának jobb fülébe magyarázott – ez pedig összhangban áll a korábbi laboratóriumi kísérletek eredményeivel is.
Talán még érdekesebb, hogy a második kísérlet során, amikor előbb értelmetlen szöveget mondtak az alanyoknak, majd amikor azok visszakérdeztek, és a kutatók egy világos kérdést tettek fel nekik (egy szál cigarettát kértek), a nők szinte kivétel nélkül jobb fülükkel fordultak a kérdező felé. A férfiaknál ugyanakkor nem volt ennyire jellemző ez a tendencia. A harmadik kísérletben pedig azt figyelhették meg a kitartóan kérdezgető tudósok, hogy több esetben jutottak cigarettához akkor, ha az alany jobb fülébe tették fel a kérdést.
Az olasz szakemberek cikkükben – amely a Naturwissenschaften online tudományos magazinban jelent meg – hangsúlyozzák: kutatásuk most már alapos bizonyítékkal szolgált arra, hogy társadalmi interakcióink „oldalfüggőek”. Ha pozitív választ szeretnénk tehát, korántsem mindegy, hogy beszélgetőtársunk melyik fülébe duruzsolunk bele.