Az állásinterjú általában egy egyórás beszélgetés, amely normális esetben nem okoz szorongást egyik fél számára sem. Úgy kell gondolni rá, mint egy mindennapi szituációra, ahol az ember saját magát adja, jelen esetben elbeszélget az interjúztatóval.

Volt egy hölgy – meséli a szakértő –, aki jó interjúalanynak bizonyult egészen addig, amíg le nem pattant a felső gomb a blúzáról. Nem tudott ezzel a helyzettel mit kezdeni, zavarba jött, kizökkent szerepéből. Ha jól tudta volna kezeli ezt a szituációt, nem lett volna semmi gond. A baj az volt, hogy ő fejben eldöntötte, hogy ez kínos, és nem tudta ezen túltenni magát.

Kulcstényezők

Szabó Gyöngyvér véleménye szerint az interjú során a legfontosabb, hogy az ember önmagát adja. Így derül ki az interjúztató számára, hogy a jelölt milyen karakter; alkalmas-e az adott pozícióra vagy sem. Az előválogatók leglényegesebb és legalapvetőbb feladata, hogy kiszűrjék, mennyire fejlődőképes, együttműködő, fegyelmezett, pontos és megbízható egy pályázó. Mennyire képes proaktívan végezni a rá bízott feladatokat, mennyire önálló.

A jelölt oldaláról az első és legfontosabb a pontosság, valamint a megfelelő megjelenés. Nem szükséges tikkasztó melegben öltönyben érkezni, de azért legyünk elegánsak. Az első benyomás mindkét fél számára meghatározó – de még nem minden. Ezt lehet az interjú során pozitív vagy negatív irányba befolyásolni. Előfordulhat, hogy az interjúztatónak nem tetszik a jelentkező megjelenése, viszont meggyőző stílusával tud változtatni az első benyomáson. Ugyanígy történhet fordítva is: például a pályázónak nem tetszik az adott iroda légköre, ám az interjúztató kedvessége meggyőzi. A megfelelő megjelenéshez természetesen az is hozzátartozik, hogy ne álljunk alkohol, drog vagy egyéb szer befolyása alatt (volt már rá példa – állítja a HR igazgató).

Emellett fontos aranyszabályok még: lehetőleg tartsunk szemkontaktust, és az sem árt, ha az ember magára erőltet némi mosolyt. Érdemes ügyelni a nonverbális jelekre is (kéztördelés, zörgés, matatás, orrvakarás), mert ezek mind elárulhatják idegességünket. Ez nem feltétlenül baj, hiszen az interjúztató is tisztában van vele, hogy ez egy feszültebb lelkiállapot az alany számára – de azért tanácsos kerülni a túlzásokat.

Hogy is van ez?

Az állásinterjúkon az esetek többségében két interjúztató és egy interjúzó vesz részt. (Az interjúztatók száma cégenként eltér, azonban az interjúzók száma csupán az úgynevezett csoportos interjúkon több.) Az interjú általában egy bemutatkozó szakasszal kezdődik. A jelöltnek lehetősége van összefoglalni magáról a legfontosabbakat. Ez bizonyos képet ad már a pályázóról, arról, hogy milyenek a kommunikációs készségei, képességei, tud-e összefüggő mondatokban beszélni, milyen a szókincse stb.

A bemutatkozó szakaszt az önéletrajz átbeszélése követi. Ezalatt jó esetben megnyugszik a pályázó, hiszen az egyetlen feladata csupán az, hogy az életrajzi tények alapján válaszoljon a személyzetis által feltett kérdésekre. Szabó Gyöngyvér véleménye szerint az őszinteség sokkal pozitívabb színben tüntet fel bárkit az interjúztató szemében. Például, ha valaki több évig munkanélküli volt, ám ezt a szakaszt kihagyta az önéletrajzából, az interjúztatónak lehetősége van erre rákérdezni. Ilyenkor a legjobb, ha mellébeszélés nélkül elmondjuk, hogy ebben az időintervallumban nem rendelkeztünk munkahellyel. Egy személyzeti munkatársnak sajnos a kényes pontokat is érintenie kell, ezért nagyon jól kell tudnia kérdezni, nekünk pedig válaszolni. Az ilyen kérdésekre módunkban áll otthon felkészülni, és frappáns válasszal szolgálni.

Ezt követően a pályázónak is lehetősége van kérdéseket feltenni. Tulajdonképpen bármi iránt lehet érdeklődni, ami nem derült volna ki az eddigi beszélgetésből. A kereset kérdése lényeges pont. Rá szabad kérdezni, de csak finoman. A legtöbb esetben azonban ezt a témát az interjúztató maga hozza fel, a kellemetlenségek elkerülése végett.

Az állásinterjú utolsó részében konkrét helyzetek elé állítják a pályázót. Gyakorlati kérdésekre kell válaszolnia. HR szempontból nem a válasz lényeges, hanem az, milyen mintát követ az interjúalany. Például, ha egy ügyfélszolgálatra keresnek valakit, biztosan számíthat a jelölt arra a kérdésre, hogy mit kezdene egy problémás ügyféllel.

Írásbeli és szóbeli feladatok is előfordulhatnak az állásinterjú gyakorlati része során. Írásbeli feladat lehet egy-egy levél megírása vagy egy számolási feladat menetének bemutatása.

A másik oldal

Minden személyzeti munkatársnak megvan a maga úgynevezett titkos kérdése. Ez a – beszélgetéshez szorosan nem tartozó – kérdés arra szolgál, hogy a túlzottan határozott, magabiztos pályázót egy kicsit kizökkentse a megszokott, begyakorolt kérdezz–felelek világából, összezavarja, hogy más oldaláról is meg lehessen ismerni. Az ilyen kérdések tulajdonképpen teljesen egyszerű, szokványos formában is megfogalmazhatóak lennének, de akkor nem érnék el a kívánt hatást. Erkölcsi értékekre vonatkoznak. Például: „Ön egy süllyedő hajó kapitánya. Kiket mentene ki 100 fő közül, ha csupán 20 embert lehetne?” vagy „Kivel töltene el szívesen egy napot egy lakatlan szigeten?”.

Az interneten bárhol olvashatunk a különféle interjútípusokról. Szabó Gyöngyvér szerint ezek alkalmazása a meghirdetett pozíciótól függ. Ha például sürgősen ki kell választani egy állásra száz főt, a leggyorsabb és legpraktikusabb megoldás a csoportos interjú, ahol egyszerre több ember vesz részt. Ugyanazokra a kérdésekre kell válaszolniuk a pályázóknak, így azonnal eldönthető, ki alkalmas, ki nem, illetve ki jobb, ki rosszabb.

Stresszinterjú, Assesment Center, pszichometria

A stresszinterjúnak is nevezett módszer létezik, de szerencsére nem sok vállalat él vele. „Ilyenkor a kérdező igyekszik szándékosan nyomás alá helyezni a jelentkezőt, hogy megismerje, hogyan viselkedik kellemetlen, váratlan vagy kínos helyzetben. A lehetséges munkaadó gyakorta közbevág, nem ad bátorító jeleket, nem mond elismerő szavakat” – írja a taninfo.hu. A stresszinterjún feltett kérdések udvariatlanok, sértőek és indiszkrétek, vonatkozhatnak a kinézetünkre, ruházatunkra, szakmai tapasztalatunkra stb. Például „Komolyan gondolja, hogy ilyen képesítéssel bármi hasznát tudjuk venni? Egyáltalán milyen tervei vannak így az életre?” vagy „Nem gondolja, hogy kicsit kínos ilyen színű zoknit húzni ehhez az öltönyhöz? A maga ötlete volt, vagy magára adták?” vagy „Miért volt olyan a kézfogása, mint egy döglött halé? Máskor is így csinálja? Néha a szemébe is néz az embernek?” stb.. Ezeket a kérdéseket próbáljuk meg a lehető legnagyobb nyugalommal kezelni, hiszen nem a személyünk ellen szólnak.

Egyre elterjedtebb az úgynevezett Assessment Center (AC), vagyis a csoportos kiválasztási módszer. Ennek lényege, hogy a potenciális jelöltek 8-12 órás gyakorlaton vesznek részt, amelyen a munkaadó akár megfigyelőként, akár résztvevőként azt vizsgálja, hogyan viselkednek a jelentkezők a mindennapi munkafolyamat során. A vizsgálat „munkapróbák sorozatából áll, melyek egy adott munkakör legfontosabb feladatait modellezik” – írja az fn.hu. Bár egy nap nem olyan sok idő, mégis több információt lehet így szerezni a pályázókról, mint egy egyórás beszélgetés keretében.

A menedzserek, felsővezetők állásinterjúja során egyre többször élnek pszichometriai eszközökkel. Az ilyen vizsgálatok a tudás, a képességek, az attitűdök és a személyes jellemzők megismerésén alapulnak. Ilyenek például a személyiségpszichológiai, numerikus (intelligenciát vizsgáló), képességmérő tesztek.

Ha a sok tanács nem lett volna elég, kipróbálhatjuk magunkat online is. A http://www.jogo.hu/hu/logikai/allasinterju oldalon találunk egy interjúszimulációs játékot. Kiválaszthatjuk a nemünket, megadhatjuk a nevünket és indulhat a játék. Nemcsak a legtipikusabb interjúkérdésekkel és a legkülönfélébb válaszokkal találkozhatunk a „beszélgetés” során, hanem még azt is eldönthetjük, mit vegyünk fel. És hogy ne higgyük azt, hogy ez csupán vicc, a játék végén oklevelet kapunk, amelyben kiértékelik teljesítményünket, válaszainkat, rámutatnak hibáinkra, és tanácsot adnak.

És ha még mindig bizonytalanok lennénk, a http://allasinterju.hu/ oldalon egy napos tréningre is beiratkozhatunk, állásinterjú-technikákat sajátíthatunk el, felkészülhetünk magára az interjúra, és határozottabbá tehetjük fellépésünket.

Források:

http://www.fn.hu/allas/20070928/ac_csoportos_kivalasztasi_modszer/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichometria

http://www.jogo.hu/hu/logikai/allasinterju

http://allasinterju.hu/

http://www.taninfo.hu/palyakezdo/oneletrajz_allasinterju_tipusok.html