@El Mexicano: Ez igaz, erre nem gondoltam. És persze ugyanez fennáll a többalakú toldalékok illeszkedésénél is, de ez már nyilván független a kötőjeltől.

Az meg, hogy mi minősül idegen szónak – na erre lenne jó, ha a helyesírás valamennyi rugalmasságot is megengedne.

Értem én, hogy a BBC World mintájára született a Duna World. Bár előbbinek van BBC Worldwide variációja is - ami kicsit irodalmibbnak hangzik (nekem legalább is). És rendben van, hogy a 'Duna Világ' nem felel meg a magyar nyelvi normáknak, de szerintem a Duna Világadás, vagy inkább a "A Duna TV világadása" szerintem megfelelne. Ilyen esetben egyébként érdemes egyfajta széleskörű pályázatot hirdetni.

@El Mexicano: „csak amíg ezt nem így gondolják a helyesírás szabályozói, addig sajnos változatlanul hibának minősül” Az viszont már csak rajtunk múlik, h foglalkozunk-e vele, netán lépten-nyomon mindenhol számon kérjük másokon, vagy sem...

@IdegenNyelvŐr: Persze, más kérdés, hogy mi lenne az ésszerűbb (én is baromira logikátlannak és következetlennek tartom a magyar helyesírási szabályokat), csak amíg ezt nem így gondolják a helyesírás szabályozói, addig sajnos változatlanul hibának minősül. :) A másik probléma ezzel már csak az lenne, hogy ha így lenne, ahogy te mondod, akkor mi határozná azt meg, hogy mi az idegen szó és mi nem. A worldnél egyértelmű, de biztosan lennének olyan szavak, ahol nem lenne az, és emiatt az sem, hogy hogyan kell írni. Viszont azt így is tudni kellene, hogy kiejtésben hogy hangzik a szó, mivel nem csak a -val/-vel toldalékról van szó, hanem az összes többiről, ha pl. a kötőhangot nézzük (nem mindegy pl., hogy Renault-t vagy *Renault-ot).

@Annie: Ha még Duna [wörld] lenne, az hagyján lenne, de tuti [vörld] lesz…

Én sem értem, miért kell egy Mo.-n kívül élőknek szóló csatornának nem magyar (nemmagyar?) nevet adni, hiszen pont az lenne a cél, hogy az anyanyelvükön szóljanak hozzájuk. Célszerűbb lett volna pl. DunaV [dunavé]-nek nevezni. Azzal még a kötőjelezés is egyértelmű lenne ;)

Az mindenesetre nem túl bíztató előjel az új tematika tartósságát illetően, hogy a Duna II-t új arculattal, HD támogatással és koncepcióváltással átalakították Duna2-re pár hónapja, januártól újabb koncepcióval átalakítják Duna World-re*, nyilván megint új arculattal (a HD minőség tán visszaszáll a Dunára), de már beharangozták, hogy március 15-én az összes közszolgálati TV és rádió új arculatot fog kapni. Addigra lehet, hogy a Duna World koncepcióját is elvetik, és mondjuk Duna Archívum lesz belőle – sejthető tartalommal…

@El Mexicano:

*

Nekem is jobban tetszik és praktikusabbnak is tűnik az idegen nyelvű szavak kötőjeles toldalékolása, mert magyar szavak közé vegyítve könnyebb felismerni, hiszen olvasáskor a szavakat sokkal inkább "ránézésre", az alakjukról ismerjük fel, mintsem kibetűznénk őket, és a kötőjel sokat segíthet a felismerésben. Ráadásul azt sem kéne tudnunk a "helyes" íráshoz, hogy az adott szónak a forrásnyelvben mi az utolsó kiejtett hangja (legfeljebb a hasonuló -val/-vel miatt).

@Annie: Jelen esetben még tipográfiailag sem indokolja semmi, mivel még csak eltérő betűtípussal sincs írva. Ha dőlt betűvel lenne, akkor még talán elfogadható lenne, de helyesírásilag akkor is hibás (függetlenül attól, hogy a nyomdászatban mi a szokás)...

Persze te hivatásos korrektor vagy, szóval gondolom, nálam ezt sokkal jobban tudod. :)

Mondjuk idegen szavaknál még érthető, ha az ember bizonytalan, mert nem látja át a logikát, és azt hiszi, hogy ha a Bordeaux-ban kötőjeles, akkor a New Yorkban is az (utóbbit bonyolítja, hogy -i képzővel tényleg az, csak nem azért, mert külföldi…) De pont tegnap láttam egy honlapon, hogy egy magyar cégnevet toldalékoltak kötőjellel, szerintem ott ez még akkor is gáz, ha nyilvánvalóan azért csinálták, hogy tipográfiailag kiugorjon a környezetéből.

„Duna World”, hát… a „Duna Világ” is hülyén nézne ki különírva, a „Danube World” meg valszeg azért nem tetszett, mert benne kell lennie a már ismertté tett Duna TV névnek, de akkor se tetszik.

@Pesta: Csak ez sajnos nem "szeretet" kérdése. :) Kötőjellel akkor kell kapcsolni az idegen szóhoz a magyar toldalékot, ha a kiejtésben az utolsó betű nem hangzik, vagy a szóvégi magánhangzót írásban betűkapcsolat jelöli. Minden más esetben helyesírási hiba a kötőjelezés.

Persze én most nem erről az egyetlen jelentéktelen esetről beszélek, hanem arról, hogy az MTI, egy hivatalos magyar állami hírszolgáltató ennyire felületes helyesírásilag, mert nem az első eset, arról nem is beszélve, hogy sokszor a latin betűs idegen neveket sem képesek helyesen leírni.

@El Mexicano:

szerintem nem igénytelenség, én is jobban szeretem kötőjellel írni a toldalékot, ha idegen szavakról van szó. Tudom, hogy ha az utolsó hang(ok) kiejtése nem indokolja, akkor nem kell, de írásban valahogy tagoltabb, jobban kiütközik.

Ha egyszer magyar a csatorna akkor miért "world"?

Mért nem lehet 100% magyar neve?

Sok ilyen szolgai elnevezés születik szinte naponta.

a kötőjel? elsőre azt hittem, a hülye név nem tetszik…

duna wörld. ájsz tea.

"Duna World-höz" – ez megint a tipikus helyesírási igénytelenség...