-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az online rémhírek, pletykák elleni küzdelem részeként hat nagy és népszerű kínai internetes weboldal közös platformot nyitott, amelyen cáfolhatók lesznek a nyilvánosságot kapott hamis állítások - jelentették be a kínai főváros internet-felügyeletének illetékesei pénteken.
A szerveződés az internetes környezet „megtisztítása” jegyében alakult, és a platformot állítólag egy pekingi internetes nonprofit szervezet gondozza. Igazgatója, Csen Hua szerint a vállalkozás első fázisában 100 ezer rövid közleményt tett közzé, amelyeket 30 weblapról gyűjtöttek be. Valamennyi félrevezető, hamis információkról szólt, vagy adathalászó lapokról számolt be. A szerkesztők az információk ellenőrzésére is vállalkoznak.
A rémhírek szerzőinek a szakemberek szerint általában csupán figyelemfelkeltés a céljuk, vagy a „gőzt akarják kiengedni”. Sokan ötletes jópofaságnak tekintették például, hogy a tavalyi fővárosi nagy esőzések idején évekkel korábbi árvízi képekkel illusztrálták a helyzetleírásaikat. A szándékosan gyártott álhírek ugyanakkor veszélyesek is lehetnek, könnyen pánikot okozhatnak – teszik hozzá a szakértők.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Sohu kínai weboldal hírközpontjának igazgatója hangsúlyozta, hogy megfigyeléseik szerint ezek a „hírek” katasztrófák vagy tömegmegmozdulások idején különösen gyorsan terjednek. A Global Times című angol nyelvű napilap pénteki, kapcsolódó jegyzetében emlékeztetett arra, hogy az internet világában ma – 564 millió böngészővel – a kínaiak vannak a legnagyobb létszámban jelen. Ám ez a tömeg – tette hozzá az újság – nagy számban gyártja a hamis információkat is.
A lap külföldi esetekkel illusztrálta a közösségi médiában előfordult káros híreszteléseket, amelyek például Indiában egy etnikai konfliktus kiszélesedéséhez vezettek, vagy tavaly a Sandy hurrikán pusztítása idején az Egyesült Államok hatóságait késztette beavatkozásra. A lap úgy tudja, fejlesztés alatt van egy online játék, amely arra fogja tanítani az internetezőket, miként előzzék meg, hogy rémhírek áldozataivá váljanak, és meg tudják különböztetni a hírt a pletykától.