Földműves

Miközben az egész ország Ákos nőkkel kapcsolatos ostobaságain hüledezik, dühöng vagy kacarászik, teljesen megfeledkezik Ákos egy másik épületes kijelentéséről – pedig az Index még ki is emeli, ha részletes magyarázatot nem is fűz hozzá:

A kultúra szavunk az agricultura szóból származik, ami földművest jelent: először a saját kérges lelkünket kell felszántani, hogy a belénk vetett mag megteremjen.

Ha semmit nem tudunk a szóban forgó szavakról, az akkor is szöget üthet a fejünkbe, hogy miként lesz egy hosszú szóból rövid. Ahhoz ugyan hozzá lehetünk szokva, hogy a szavak vége lekopik, így következik be a rövidülés, de hogy az elejéről kopjon le, ráadásul két szótag, az mégis furcsa. Ráadásul sejthető, hogy a kultúra szó hasonló alakban van meg a latinban is, hiszen számos nyelvben hasonló alakban található meg, tehát aligha volt kétezer éve a kopásra.

Ha elkezdünk a tények iránt érdeklődni, akkor könnyen kideríthetjük azt is, hogy az agricultura jelentése a valóságban nem ’földműves’, hanem ’földművelés’. A szó előtagja a latin ager ’föld, mező, tanya’ birtokos esetben, utótagja pedig a cultura ’gondozás, művelés, gazdálkodás’ – a szerkezet jelentése tehát kb. ’a föld művelése’, azaz ’földművelés’. Jelentésbővüléssel vált általánosabbá, és vette fel a ’mezőgazdaság’ jelentést, és ebben az értelemben terjedt el számos nyelvben.

Mivel a cultura az agricultura eleme, nem is származhat belőle. A cultura továbbképzés a cultusból, ami viszont a colo ’termeszt, tenyészt, nevel’ befejezett melléknévi igeneve, azaz eredetileg ’termesztett, tenyésztett, nevelt’, illetve ebből ’termesztés, tenyésztés, nevelés’, illetve ’(vallási) kultusz, szekta’, továbbá ’kultúra, civilizáció, stílus, elegancia’ stb. A cultus utóbbi jelentése magyarul talán csak az elavult kultuszminiszter szóban tükröződik. A szócsalád eredeti jelentése az ide tartozó szavak magyarításaiban is felfedezhető: kultúra ~ művelődés, kulturális ~ művelődési.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Miről beszél akkor Ákos? Minden bizonnyal felületes ismeretei keveredtek össze. A kultúra mai használata ugyanis elsősorban Ciceróra megy vissza, aki a cultura animi, azaz ’a lélek művelése’ fontosságát hangsúlyozta, és a földművelés metaforáját alkalmazta. Ennek azonban semmi köze a kultúra szó eredetéhez – legfeljebb annak mai elsődleges jelentésének kialakulásához járult hozzá Ciceró és a földművelés (de nem az agricultura szó!) párhuzama.

Tanulság? „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!”