-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!

Sokszor mondtuk már, hogy mások helyesírási hibáin nem érdemes bosszankodni. Anna nevű olvasónk bizonyára igyekszik megfogadni tanácsunkat, levelében belső küzdelmeiről is beszámol, ráadásul :
Mostanában sűrűn olvasom kommentekben ezt a szót: likoló. Nem like-oló és nem lájkoló, hanem likoló. Egyszerre kell nevetnem és ráz a hideg, egyszerre érzem humorosnak és borzasztónak. Nem tudom eldönteni, hogy frappáns vagy elmebeteg dolognak tartsam-e. De ez még magánügy is akár. Ami érdekel, aki ezt leírja, hogy ejti ki magában? Likolónak???Akkor ez egy új szó?
Mi úgy gondoljuk, a dolog se nem frappáns, se nem elmebeteg, nem humoros, de nem is borzasztó. Az történelmi véletlenszerűségnek tekinthető, hogy a „néma betűre” végződő idegen szótöveket a magyar helyesírás szerint úgy kell toldalékolni, hogy kötőjelet teszünk a toldalék elé. Éppúgy alakulhatott volna úgy, hogy a kötőjel elmaradhat (likeoló), vagy hogy az amúgy sem ejtett betűt elhagyjuk (likoló). Ezek a formák ma azért tűnnek furcsának, mert nem ezek a szabályosak, így ritkábban találkozunk velük: ugyanakkor mindegyiknek megvan a maga „logikája”, bármelyik forma mellett lehetne érvelni. Persze szokatlan mivolta miatt, és mert szabályszegésével nem könnyíti, inkább nehezíti az olvasást, nekünk sem tetszik. Ha azonban valamiért mégis általánossá válik, hozzá fogunk szokni, és bizonyára ellenszenvünk is csökkenni fog (különösen, ha nem tápláljuk tudatosan magunkban).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ami azonban Anna kérdését illeti, arra nem könnyű válaszolni. Amit biztosan elmondhatunk, az az, hogy az írás nem része a nyelvnek, így ha a szót [lájkoló]-nak ejtjük, de különbözőképpen írjuk, attól még az ugyanaz a szó marad. Más kérdés, hogy mi van akkor, ha a likoló íráskép hatására – kezdetben akár tréfából – kialakul a [likoló] ejtés is. Vajon ekkor két azonos jelentésű, hasonló alakú szóról beszélünk, vagy sem? Hasonló ez ahhoz a kérdéshez, hogy a fel és a föl, a mienk és a miénk vagy a bicikli és a bicigli ugyanannak a szónak a két alakja, vagy két különböző szó.
Erre a kérdésre aligha lehet válaszolni, mivel a szó fogalmának nincs olyan egyértelmű, általánosan elfogadott definíciója, mely alapján ez a kérdés eldönthető. Adott esetben (például egy szótár szerkesztésekor) a szerkesztőnek kell eldöntenie, hogy az ilyen alakokat külön szótárazza, vagy egy szócikkben tárgyalja őket. Ilyenkor számos szempontot kell figyelembe vennie (például hogy a ser és a sör vagy a tejfel és a tejföl stílusértéke különböző, de a felesleges és a fölösleges stílusértéke nem, de legalábbis jóval kevésbé különbözik). Ilyen esetekben nem valamiféle általános szakmai elvek döntenek, hanem az, hogy pontosan mi is a szótár (vagy más munka) célja.
A középkorú és idősebb korosztály gyomra a nyelvvizsga szó hallatán azonnal görcsbe ugrik. A több vagy kevesebb valóságalappal rendelkező városi legendák mellett sokunk személyes élménye, amikor a nyelvvizsga interjún hideg verejtékben ülve figyelünk minden kiejtett szóra, nehogy újra elkövessük azt a nyelvtani hibát, ami miatt másodszorra kellett megjelennünk. A sikeres nyelvvizsga presztízst jelentett, ki lehetett vele váltani az érettségit, plusz pontokat és fizetéskiegészítést hozott.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet?
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?