Sokáig jogtalanul vélekedett úgy a madarakról a tudomány és a közvélemény, hogy „tyúkeszűek”. A madáragy anatómiáját egyszerűen rosszul értelmezték, funkciói alapján ugyanis mindenre képes, amire egy emlősé.

A Bécsi Egyetem kutatói hollóknak, papagájoknak és nyári ludaknak adtak egyszerű feladatokat. Például kizárásos alapon baloldalt kellett keresniük a táplálékot, ha jobb oldalt nem találták, vagy társas viszonyokat kellett felismerniük és levezetniük. Az eredmények arra engedtek következtetni, hogy a logikus gondolkodás terén a madarak egy szinten állnak az emlősökkel.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A madárfajok közti különbségek a kutatókat is meglepték. Részben arra lehetett visszavezetni azokat, hogy az állatok például elrejtik-e táplálékukat vagy sem – ebből a hollóknak egyes kísérleteknél előnyük származott. Az általános intelligencia terén ugyanakkor a papagájok jeleskedtek leginkább, míg a logikai következtetés alapszerkezete minden vizsgált fajnál fellelhető volt.

Forrás: Wikimedia Commons / Franco Atirador / GNU-FDL 1.2

Az állatok logikai és társas képességeinek vizsgálata virágkorát éli ˜–nyilatkozta a kutatás vezetője, Kurt Kotrschal a nachrichten.at osztrák hírportál szerint. Eddig a madaraktól nem vártak sokat e téren, mivel agyuk felépítése eltér az emlősökétől. Ugyanakkor egy másik, nemrég bemutatott kutatás kimutatta, hogy a haltól az emberig minden gerincesnek közös, szociális agya van. A társas-szexuális viselkedés ugyanazon magterületeit ugyanazok az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) irányítják, méghozzá immáron 450 millió éve. Így minden gerinces között létrejöhet valódi társas viszony.