„A médiakép nagyon erőteljesen kriminalizálódott” – fogalmazott Bernáth Gábor, a kutatás egyik vezetője, hozzátéve: minden harmadik újságcikk arról szólt, hogy „a romák – nem az áldozati oldalon – valamilyen formában a bűnözés részesei”.

Az öt hónapos kutatásban, amely 2010. november elejétől 2011. március végéig tartott, újságok (Népszabadság, Magyar Nemzet, Blikk, Vasárnapi Blikk, Új Dunántúli Napló, Észak-Magyarország), hírportálok (origo.hu, index.hu) és tévék (m1, RTL Klub, TV2, Hír TV) híradóit vizsgálták. A tartalomelemzésbe bevonták a televíziós képeket is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A levetített prezentáció szerint a vizsgált időszakban a tudósítások 37 százaléka érintette a bűnözést, és ennek nyolc százalékát adták azok, amelyekben nem roma volt a bűnelkövető.

A kutatás összegzése szerint számos kiemelt bűnügy bírósági tárgyalása zajlott a vizsgált időszakban, és voltak közülük, amelyekben romák voltak az áldozatok. Ezeket kiszűrve, azt állapították meg, hogy „a bűnözés tematikájának növekedése tehát elsősorban nem a roma áldozatokkal járó bűnesetek fokozott vagy nagyobb érzékenységgel történő bemutatásának következménye, hanem fordítva: a roma kriminalitás tematikájának növekedése”.

Bernáth Gábor közölte, a korábbi évekhez képest romlott a helyzet, ilyen magas arányt legutóbb 1988-ban mértek.

Elmondta, kutatásuk szerint túlsúlyosak azok a híradások, amelyek a kormányzat és az önkormányzat romáknak nyújtott segítségekről számolnak be. Ugyanakkor hiányoznak azok az anyagok, amelyek azt mutatnák be, hogy a cigányok tevékenyen részt vesznek az életük jobbra fordításában.

Nagy csökkenés figyelhető meg a jogvédelem és a kisebbségi jogok területén: a diszkriminációs esetek kiszorultak, nagyon kevés az olyan híradás, amely arról szólna, hogy ma Magyarországon van diszkrimináció, és ez „a cigányok jelentős részének a napi valósága” – fogalmazott.

Bernáth Gábor szerint „a média nem találja ezt a témát”, és ennek okai között említette azt is, hogy mára a korábban aktív jogvédő szervezetek megszűntek, vagy nagyon meggyengültek.

A képelemzések kapcsán pozitívumként emelte ki, hogy kisebbségiek többször jelennek meg nem kisebbségi szerepben.

A legsúlyosabbnak azt ítélte, hogy a cigány közösségről az a leggyakoribb vágókép, hogy a távolban, fényes nappal, egy tömegbe verődbe dologtalanul állnak. Nincsen más kép a cigány közösségről, ami ezeket a képeket ellensúlyozná – tette hozzá.

Összefoglalóan elmondta, mind a tematikában, mind a beállításokban „szélsőségesség áll be”, s mint megjegyezte, „ugyanabban az időszakban a különböző orgánumok nagyon mást láttak cigányügyben”.

Négy trendet emelt ki: a kriminalizálást, az extremizálást, a bulvarizálást és a rasszizmus relativizálását.

Bernáth Gábor és Messing Vera kutatása a Partners Hungary Alapítvány és a Roma Produkciós Iroda Alapítvány együttműködésében, a Roma Sajtóközpont Egyesület közreműködésével, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló roma médiaprogramban készült.