Az EBH képviselői kedden, budapesti sajtótájékoztatón ismertették az Európai Unió által finanszírozott, két éve indult és 2013-ig tartó Társadalmi Megújulás Operatív Program  (TÁMOP) társadalmi szemléletváltást célzó  projektjeit, ezek között a folyamatban lévő kutatásokat és képzéseket.

A hatóság szerint a romákkal szembeni diszkrimináció az iskolai szegregációban és a munka világában érzékelhető a leginkább, bár utóbbit nehezebb tetten érni, mert gyakran a kiválasztási eljárásig sem jutnak el a kisebbséghez tartozók.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Csókás Erna budapesti referens a fővárosi adatokat ismertetve elmondta: a panaszosok 30 százaléka a nemzeti vagy etnikai származása miatti megkülönböztetés miatt fordult a hatósághoz, de sokan jelentkeztek anyasággal, terhességgel, életkorral, politikai véleménnyel, fogyatékossággal vagy egészségi állapottal kapcsolatos diszkrimináció miatt is.

A sajtótájékoztatón felszólalt egy kismama, akit elmondása szerint a volt munkáltatója azt követően kezdett el zaklatni, hogy ő a várandósságát bejelentette. A kiszolgáltatott helyzetben lévő nő a hatósági eljárásban az általa felvett telefonbeszélgetésekkel tudta bizonyítani a vele szembeni durva eljárást.

Az EBH kártérítést ugyan nem ítélhet meg a hozzá panasszal fordulók javára, ám a sérelmet szenvedett emberek „mentális” elégtételt kaphatnak, míg a jogsértést elkövetőket akár 6 millió forintos pénzbírsággal is sújthatja a hatóság.

Az MTI kérdésére az EBH munkatársai azt közölték, élnek a pénzbírság eszközével, eddig a legnagyobb büntetést – 5 millió forintot – egy bankkal szemben szabták ki egy szolgáltatás igénybevételének a megtagadása miatt.     Tájékoztatásuk szerint a napokban zártak le egy olyan ügyet, amelyben szexuális zaklatás miatt egymillió forint volt a kiszabott bírság.

Pánczél Márta projektvezető azt közölte, hogy a 2009-ben indult, mintegy 911 millió forintos uniós támogatással futó programban eddig mintegy 3.500 embert értek el. Elmondta, referensi hálózatukat megyei szintűvé fejlesztették, hogy az ország minél több helyén elérhetőek legyenek, és havonta már kistérségi rendezvényeket is tartanak.

Közlése szerint a 2005-től működő közigazgatási szerv feladata a diszkriminációs jelenségek hatósági eszközökkel való visszaszorítása. A projektvezető jelezte, munkatársaik tudják, és az eljárások során szembesülnek is azzal, hogy egy társadalmi problémát önmagában, azt a jog eszközeivel kezelve nem lehet megoldani. Mint mondta, ezért dolgoztak ki programot, amelyben egyebek mellett „társadalmi érzékenyítésre” is vállalkoztak.

Horváth Aladár a magyar romák befogadása mellett érvelt Kanadában

A magyarországi roma lakosság több mint fele joggal érezheti szülőföldjén közvetlen veszélyben magát, ezért Kanadának el kell gondolkodnia azon, hogy képes-e a tömeges befogadásukra – jelentette ki az MTI-hez hétfőn eljuttatott sajtóközleménye szerint Torontóban Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom elnöke, aki az Emberi Jogok Világnapja alkalmából tartott előadást a kanadai nagyvárosban.

Horváth Aladár azt hangoztatta, hogy „Magyarországon önkényuralmi hatalmi rendszer van kiépülőben”, amely szerinte közel áll a Jobbik „nyilas gyökerekkel rendelkező” politikájához, ezért kérte: „gondolkodjon el Kanada azon, hogy képes-e fogadni jelentős számú roma menekülteket Magyarországról”. A politikus azt javasolta, Ottawa küldjön vizsgálóbizottságot Magyarországra, s hangot adott azon véleményének, hogy a kanadai hatóságok egy ilyen misszió nyomán kevésbé találják majd „bizarrnak” a magyarországi romák menekültáradatát.

A roma polgárjogi politikus, aki jelenleg egy amerikai egyetem vendégkutatója, a Torontói Egyetem Munk Központja és a York Egyetem meghívására a múlt héten négynapos látogatáson járt Kanadában. Ott magyar cigányok csoportjai mellett ottawai parlamenti képviselőkkel, menekültügyi szakértőkkel és civil szervezetekkel tárgyalt.