-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!

Ön mit visz magával, amikor hazatér egy szép kirándulásról? A hatalmas fák nyugalmát, a hegymászás izgalmas élményét, a lenyűgöző kilátást, a közösen töltött idő vidámságát, az erdei levegő friss illatát? S vajon mit ezen túl? Mit örökített meg? Mi segít felfedezni egy kirándulás tapasztalatának rengeteg apró szépségét, az egyszeri csodát, amit egy fa, egy virág, egy elrepülő madár látványa kínál? Talán nem csak gyönyörködni érdemes a természetben, hanem megérteni a rendjét és működését, illeszkedését a környezetébe, ezért egy különleges túrára invitálják a Kazinczy Ferenc Múzeum december 8-án nyíló új állandó kiállítására!
Egy jól használható „erdőjáró kalauzt” kínálnak, amelyben megfogalmazzák, hogyan érdemes nekiindulni, ha fel akarjuk fedezni a vulkánok formálta hegyek, a Tokaj-Hegyalja, a Bodrogköz különleges élőhelyeinek világát. Ha tudni szeretnénk, túrázóként hol találunk rá a zempléni tájban a földtörténeti korszakok nyomaira, hogyan válhatunk „nyomolvasóvá”, mit tudhatunk meg egy összerágott fatörzsből, egy feltúrt földhányásból, egy madártollból. Mindezekre választ kaphatunk abban a lakásban, ahová belépünk a tárlaton, ahol nemcsak egy természetjáró család, de egyrészt a vadregényes, másrészt az immár az emberhez szelídült Zemplén kőzet-, növény- és állatvilága lát vendégül minket.
A kiállításon közelről megfigyelhetünk olyan természeti ritkaságokat, mint a több millió évvel ezelőtt itt hullámzó Pannon-tenger lakóinak, a halaknak, a csigáknak, a teknősöknek a lenyomatait. Érdekességek sokaságát, a szemmel szinte észrevehetetlen ragadozó rovarok zsákmányszerzési stratégiáit, aranyszemcséket a bányák mélyéről, az éjszaka hangjait az erdőben.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az Erdőjárók kalauza. A zempléni tájak természeti értékei című állandó kiállítás nem csupán a hegység erdőségeihez, de a Tokaj-Hegyalja szőlőtermő vidékéhez és az alföldi Bodrogköz tájaihoz ajánl három olyan túraútvonalat, amelyet követve a tárlatban bemutatott értékek eredeti helyszíneit járhatják be a látogatók. A kiállítás általános célja három terület a természetjárás, a múzeumi természettudományos ismeretterjesztés és a környezeti nevelés összekapcsolása. A látogatót gyakorlatilag is felkészítik egy valós túrára, bemutatják a természeti értékekre nyitott, a táj, a vidék, az élővilág épségét figyelembe vevő kirándulás és az élménygyűjtés hagyományos eszközeit és alternatíváit.
Továbblépnek a természettudományos muzeológia hagyományos, a tárgyak tömegével operáló bemutatási módszerén. Az installáció lehetőséget ad arra, hogy didaktikus módon, pl. kérdésekkel, rejtvényekkel, hangokkal, többféle „életnyommal” ösztönözzék a látogatókat a zempléni természet sokszínűségének, rejtett részleteinek játékos, mégis számos tanulsággal járó felderítésére. Az érdektelennek tűnő élőlényekről is meglepő csodák derülhetnek ki megfelelő bemutatással.
A vizes élőhelyek, holtágak, a különleges érintetlen magterületek, tájvédelmi körzetek, kaszálórétek, nyíresek kapcsán egymásra épülő táplálékláncokat, hálózatokat mutatnak be. Fontos megérteni, mi a szerepük a természet egyensúlyának fenntartásában, mennyire vagyunk felelősek – saját, emberi társadalmunk fenntarthatósága érdekében is – ezekért a működő rendszerekért.
A 2012-ben felújított, szervezetileg is megújult Kazinczy Ferenc Múzeum történetileg leggazdagabb gyűjteménye a természetrajzi. Az erre a különösen érdekes és jelentős mennyiségű, látványos anyagra épített tárlatok mindig is az intézmény népszerű, közönségvonzó attrakciói voltak. Sátoraljaújhely 260 km-re van Budapesttől.
Helyszín: Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely
Megnyitó: 2015. december 8. kedd, 15 óra
A középkorú és idősebb korosztály gyomra a nyelvvizsga szó hallatán azonnal görcsbe ugrik. A több vagy kevesebb valóságalappal rendelkező városi legendák mellett sokunk személyes élménye, amikor a nyelvvizsga interjún hideg verejtékben ülve figyelünk minden kiejtett szóra, nehogy újra elkövessük azt a nyelvtani hibát, ami miatt másodszorra kellett megjelennünk. A sikeres nyelvvizsga presztízst jelentett, ki lehetett vele váltani az érettségit, plusz pontokat és fizetéskiegészítést hozott.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet?
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?