-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Várhatóan egész Németországban ingyenes lesz az állami felsőoktatás.
A szükségesnél jóval több aláírást gyűjtöttek össze csütörtöki hivatalos adatok szerint ellenzéki pártok és civil mozgalmak Bajorországban a felsőoktatási tandíj eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezésükhöz, amelynek sikere nyomán a kormány bejelentette, hogy vagy a nép, vagy pedig a tartományi törvényhozás döntése révén biztosan megszűnik a tandíj. A népszavazás kiírását a választásra jogosultak 14,4 százaléka, csaknem 1,2 millió ember támogatta, ami jóval meghaladja a kezdeményezés sikeréhez minimálisan szükséges 10 százalékos arányt. Ennek alapján várhatóan népszavazásra bocsátják a felsőoktatási tandíj eltörlésére vonatkozó kérdést. Ugyanakkor Horst Seehofer kormányfő bejelentése szerint előfordulhat, hogy a bajor tartományi gyűlés – Landtag – dönt a kérdésében, megelőzve az ellenzéki kezdeményezést. „Vagy a nép, vagy a Landtag” döntése révén, de biztosan megszűnik a félévenkénti 540 eurós tandíj – mondta a miniszterelnök, a konzervatív CSU politikusa.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szeptemberi tartományi törvényhozási választásra készülő bajorországi pártok közül jelenleg csak a konzervatívokkal 2008 óta kormányzó liberális FDP áll ki a tandíj mellett, az intézmény fenntartását még a koalíciós szerződésben is rögzítették. A CSU tavaly őszig tandíjpárti volt, majd 180 fokos fordulatot vett, amikor az ellenzéki szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek civil mozgalmakkal közösen elindították a népszavazási kezdeményezést. Az 55 éve megszakítás nélkül kormányzó CSU akkor közölte, hogy a következő választási ciklusban eltöröli a tandíjat, ha ismét abszolút többséget szerez a Landtagban. A tandíj miatt koalíciós válság keletkezett.
A 16 német tartomány közül Bajorország mellett csak Alsó-Szászországban kell tandíjat fizetni az állami felsőoktatásban tanulóknak. A januári alsó-szászországi választást megelőző kampányban az ellenzéki SPD és a Zöldek azt ígérték, hogy eltörlik a tandíjat, ha kormányra kerülnek. A két párt többséget szerzett a hannoveri Landtagban, koalíciós kormányuk hamarosan megalakul, így Bajorország mellett várhatóan Alsó-Szászországban is megszűnik a tandíj, vagyis egész Németországban ingyenes lesz az állami felsőoktatás.
A Handelsblatt című üzleti lap egy korábbi összeállítása szerint egyetemi vezetők és gazdasági érdekképviseletek a tandíj újbóli bevezetését sürgetik. A lap szerint a tandíj „fénykorában”, amikor hét tartományban is fizetnie kellett a hallgatóknak, évente nagyjából egymilliárd euró folyt be, ami három nagyobb egyetem költségvetésének megfelelő összeg. A pénz felhasználásáról az egyetemek, főiskolák a hallgatókkal közösen döntöttek, a forrást rendszerint a szolgáltatások fejlesztésére fordították, például növelték az oktatói létszámot és meghosszabbították a könyvtárak nyitva tartási idejét. A tartományi kormányok azzal az ígérettel törölték el a tandíjat, hogy pótolják a kieső forrást, de a felsőoktatásra fordított állami kiadások nem növekedtek a hallgatói létszám emelkedésének megfelelő mértékben – írta a Handelsblatt.