Noha Marokkót először a berberek népesítették be, nyelvüket (amely számtalan változatot és dialektust ölel fel), történetüket és kultúrájukat csak szájhagyomány útján tudták megőrizni. Írásbeliségük ugyan van, de nem túl funkcionális. Nyelvüket egészen a legutóbbi időkig nem tanították az iskolában. Nem csoda, hogy sok köztük az írástudatlan – számol be róla a BBC.

A berbereket számos diszkrimináció éri analfabetizmusuk és társadalmi szervezetlenségük miatt – noha jóval többen vannak, mint az arabok. Az ország hivatalos nyelve ennek ellenére a (klasszikus, irodalmi) arab, amelyet a legtöbb berber nem vagy rosszul beszél, illetve ért, mégis ezen a nyelven kénytelen például a hivatalos ügyeit intézni.

A Királyi Berber Intézet – a berber nyelvi akadémia – most azonban új berber ábécé kidolgozásán fáradozik. A régi ugyanis tuareg sírköveken és emlékműveken maradt meg, és meglehetősen homályos és bonyolult. Az új írásrendszer részben ezeken a jeleken alapszik majd, és ezt fogják tanítani az iskolában. Azt remélik tőle, hogy egyesíti majd a különböző nyelvjárásokat beszélő berber népességet.

A berberek helyzete pedig fokozatosan javul. Már vannak berber nyelvű tévéadók és újságok, és az idén diplomázott az első berber anyanyelvű egyetemi hallgató – berber nyelvből. Egy hölgy, méghozzá.

Hogy a berber mennyire tud felzárkózni az arab mellé Marokkóban, nagyrészt a kormányzattól függ. A beszélők mindent megtesznek azért, hogy nyelvüket és ősi kultúrájukat egyaránt megőrizhessék és továbbadhassák.