A nagy nyári lazulásban a hip-hop formációk azért a koncertek mellett még újabb és újabb kísérletekkel is meglepnek minket. Legutóbb azt mutattuk be, hogy mit kezdett a Pilvaker All Stars a János vitézzel. Most az alkalmi esztrádra az Akkezdet Phiai (AKPH) és az Irie Maffia lépnek fel közösen. Az AKPH-t olvasóinknak már nem kell bemutatnunk, a Pilvaker-formáció kapcsán már volt róluk szó, illetve a Hisz sztori című dalukat igyekeztünk piedesztálra emelni. A Irie Maffiát pedig nem azért hanyagoltuk, mert nem tartjuk őket elég jónak vagy érdekesnek; de az ő ismertebb dalaik jellemzően angol nyelvűek, ezért eddig nem kerültek elő.

Most pótoljuk a hiányt, ugyanis a bemutatandó koprodukció első hallásra egyértelműen inkább maffiás. A rappelt részekben Busáé mellett megjelenik Saiid és Újonc szövege is, a refrén pedig angol nyelvű és Sena énekli. Halljuk! (A dalszöveget a cikk végén közöljük.)

A dal hangulata egyértelműen valamilyen közös nagy nyári bulit idéz fel, amelyen nem mellékszereplők a különböző legális vagy illegális élvezeti szerek. A dal angol nyelvű refrénje és címe is a lazulást, a könnyedséget, a kellemetlenségek figyelmen kívül hagyását hangsúlyozza. Igazi kikapcsolódás. Ennek megfelelően nem várunk nagy mondanivalót, megrázó történetet vagy drámát. Viszonylag laza, kötetlen szövegelés és örömzenélés, amelynek a mondanivalója is pont ennyi: együtt zenélünk, és ez laza és fasza. Vagy mégsem csak ennyiről lenne szó?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Első hallgatásra is feltűnik, hogy Saiid szövegének az eleje és Újonc szakasza visszavesz a tempóból, jóval lassabb, mint Saiid versszakának második fele és Busa szövege. A dal kezdetén a lassulás ki is van emelve: a lemezjátszó nem pörög a megfelelő fordulatszámon, amikor elhangzik, hogy „szétesik a világ is”. Ezek a tempóváltások pedig azt a hatást keltik, mintha a mi észlelésünk is lelassult volna. Természetesen a zenének ezt a hatását nagyban erősíti a lelassított kép a videoklipben.

Hogy mi éri el ezt a lassulást, módosult tudatállapotot? – Értelmezésünk szerint egyértelműen azok a bizonyos élvezeti szerek. Ezekre nem egy burkolt és kevésbé burkolt utalást találunk a szövegben:

Kapod a fényt a pálca végén, tapad az én a léthez (Saiid)

Forrás: Wikimedia Commons / Giulia Ciappa / CC BY 2.0

Persze gondolhatnánk varázspálcára is, de ha arra gondolnánk, valószínűleg azt is metaforikusan értelmeznénk, mégiscsak líráról van szó. Itt – értelmezésünk szerint – a rágyújtásról van szó, és nem vagy nem elsősorban a nótára. Az Busánál kerül előtérbe:

A zene szólít, a kornyika helyett a krónika (Busa)

De aztán neki is van még valamije, ami még a zene és a szöveg („rímnagyipari kivonat”) mellett segít a lazulásban:

És van valamim, ami meg segít javítani. [?] [...] (Busa)

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy éppen ennél a szöveghelynél bizonytalanodtunk el leginkább az interneten talált dalszöveg-változatot illetően. A meg segít javítani szerkezetnek ugyanis nyelvérzékünk szerint elég  furcsa a szórendje (segít megjavítani), ami persze egy lírai alkotásban abszolút nincs kizárva... Viszont nem tudtuk azonosítani, hogy ha nem ez áll a szövegben, akkor micsoda.

Az egésznek a célja pedig egy, a hétköznapi tudatállapottól meglehetősen eltérő, extatikus állapot elérése – Busa megfogalmazásában:

Meg kell ma mutatni a tudatalattit. (Busa)

Aztán következik Újonc szövege, amelyben egyértelműen tematizálódik az alkohol és a drog, de nem a szívható fajta:

A lelkiismeretednél még jó lehetsz egy italra,
Mi majd a zenét küldjük, hadd legyen az a pesztrád.
A dizájndrogtól lassacskán már minden spanom mizantróp,
A hangulatom Mona Lisás, közelít a blazírthoz,
Totális apátia, nem áll föl csak a bizarrtól,... (Újonc)

Ezen a ponton érdemes kiemelni Újonc itt idézett szövegrészének furcsa, néhol diszharmonikus belső rímeit – esztrád – pesztrád, dizájndrog – mizantróp –, amelyek a dalban megjelenő bizarr észlelést erősítik.

Bizarr
(Forrás: Wikimedia Commons / Leonardo da Vinci)

Azt is észrevehetjük, hogy mindegyik megszólaló, de elsősorban Újonc reflektál az együttzenélés helyzetére, a dal keletkezésének körülményeire:

Poros, molyrágta bársonyfüggöny,
Egy ütött-kopott rivalda,
AKPH-Maffia laza, alkalmi esztrád. 

[...]

És a Sena meg a Dermot, még mindig a közös trackre bazíroz.

És azzal, hogy ezt megéneklik, megverselik, már meg is született a közös track, épp az, amit hallgatunk. De hogy áll ez össze egésszé?

Az egyszerű válasz az lenne, hogy: sehogy. De ez nem teljesen igaz: a sorok, az egyes megszólalók szövegei valóban lazábban kapcsolódnak, olyanok, mintha egymástól függetlenül születtek volna, vagy rögtönözve lennének. De mindenképpen összetartja a dalt a hatása az észlelésre: a lelassítás, a zene és a szöveg tudatmódosító hatásának bemutatása. És éppen a szólamok függetlensége, egymás mellett való elbeszélése, illetve a refrén öntudatos, de mégis magányos kiáltása miatt a szabadságról, a kötetlenségről, a korlátok nélküliségről, és persze a magányról is szól ez a dal. Ami ismét kissé bizarr, hiszen egy elég jól sikerült zenei koprodukcióban, együttzenélésben elevenedik meg.

Irie Maffia – Akkezdet Phiai: Livin’ it easy

Saiid:
Olyan szinten lazulunk, hogy szétesik a világ is,
Világi a brigád, így hát hibátlanul hibázik.
Kapod a fényt a pálca végén, tapad az én a léthez,
Szakadék szélén állunk, úgyhogy szabad a gazdag lélek.
Lopakodom, hogyha teszem a dolgom,
mer’ kopaszodom itt a kobakomon.
Ha kopog bánat, dobol a vágy,
Szin-ko-pa-kabánán homokozom,
És olyan szépen játszunk, hogy nem zökkent ki szó,
Csinálom, amit teszek, mindegy, ki mit szól!

Refrén – Sena:
I’m just livin’ it easy, yeah...
I’m just livin’ it up, I’m livin’ it easy,
I’m not stressin’ on your shit tricks.
I’m just makin’ my music,
To live my solo dreamin’
I make I do my own fate.

I’m just livin’ it up, I’m livin’ it easy,
I’m not stressin’ on your shit tricks.
I’m just makin’ my music,
To live my solo dreamin’
I make I do my own fate.

Busa:
Most kezdetét veszi a ceremónia,
A zene szólít, a kornyika helyett a krónika,
Nem kell a Mónika, béke-harmónia
Legyen, na mondd mi van?
Itt van az igaz Irie Maffia.
Lírikus dinamit, kilazít, mint a pinty,
A rímnagyipari kivonat, vita nincs,
És van valamim, ami meg segít javítani. [?]
Fenomenálisan forgatjuk a szavakat,
A ritmus oldalán fel-alá szaladva.
Gyerünk már emberek, ki merjen mulatni,
Meg kell ma mutatni a tudatalattit.
Amikor megfogom a mikrofonomat, khm,
Megköszörülöm a torkomat,
Fogom a soromat, dobom az adumat,
Ezért van az oroszlánon a korona.

Újonc:
Poros, molyrágta bársonyfüggöny,
Egy ütött-kopott rivalda,
AKPH-Maffia laza, alkalmi esztrád.
A lelkiismeretednél még jó lehetsz egy italra,
Mi majd a zenét küldjük, hadd legyen az a pesztrád.
A dizájndrogtól lassacskán már minden spanom mizantróp,
A hangulatom Mona Lisás, közelít a blazírthoz,
Totális apátia, nem áll föl csak a bizarrtól,
És a Sena meg a Dermot, még mindig a közös trackre bazíroz.

Refrén – Sena:
I’m just livin’ it easy, yeah...
I’m just livin’ it up, I’m livin’ it easy,
I’m not stressin’ on your shit tricks.
I’m just makin’ my music,
To live my solo dreamin’
I make, I do my own thing.