Mivel az emberiség több mint fele kétnyelvű, nem meglepő, hogy a pszichológusokat nagyon érdekli a kétnyelvűség kognitív hatása. Hogyan vált az emberi agy a nyelvek között? Ki tudjuk-e az egyik nyelvet teljesen iktatni gondolatainkból, amikor a másikat használjuk? A Psychological Science egyik új cikke szerint lehetetlen teljesen „kikapcsolni” az általunk ismert nyelveket. A ghenti egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a második nyelvnek folyamatos és állandó hatása van az anyanyelvi olvasásra. 45 holland anyanyelvű diákot tanulmányoztak, akiknek a második nyelvük angol volt. Mondatokat olvastattak velük az anyanyelvükön, amelyekben a kontrol szavak mellett rokonszavak is szerepeltek. (A rokonszavaknak ugyanaz az eredetük és a jelentésük, és hasonló a formájuk, mint például a német „kalt” /hideg/ és az angol „cold”.)

A kutatók a diákok szemmozgását kamerával rögzítették, és megmérték, hogy a mondatok olvasása közben mely szavaknál mennyit időznek. Azt tapasztalták, hogy a rokonszavat – amelyek a második nyelvben hasonlítottak az anyanyelvi szavakra – a diákok gyorsabban olvasták el. Egy ilyen mondat volt például a  „Ben heeft een oude OVEN/LADE gevonden tussen de rommel op zolder” – magyarul: Ben talált egy régi SÜTŐT/FIÓKOT a padlás kacatjai között. Itt a holland „oven” szó megegyezik az angol fordítással, míg a „lade” teljesen eltér az angol „drawer”-től, és a kétnyelvű diákok gyorsabban olvasták el az „oven” szót, mint a „lade”-et.

A pszichológusok szerint a két nyelv átfedései gyorsítják fel a rokonszavak értelmezését az emberi agyban. Ugyan a kísérletben résztvevő diákoknak nem volt szükségük a második nyelvükre ahhoz, hogy az anyanyelvükön tudjanak olvasni, mégse tudták azt teljesen „kikapcsolni”. A második nyelv nem csak aktív marad, hanem egyenes hatása van egy másik nyelven történő olvasásra is – még akkor is, ha az olvasó az egyik nyelvet sokkal jobban ismeri.