@Sigmoid: A határt tényleg igyekeznek úgy megadni, hogy aki benne van a kategóriában, az többé-kevésbé segítségre szorul, a többi pedig nem. Nem veszik szigorúan kőbe vésettnek, hanem mérlegelnek.

@Untermensch4: Érdemes felkeresni egy olyan ellátóhelyet, ahol diagnosztizálnak is. Az Autizmus Alapítvány Ambulanciáján pl. felnőtteket is fogadnak az egész országból - itt fizetni kell (a többi nem állami ellátóhelyhez hasonlóan), és rendszerint hosszú a várólista, viszont nemzetközi szinten is elismert kutatómunka folyik itt. Ha az állami egészségügyben szeretnének ellátást kapni, akkor a háziorvos tud felvilágosítást, illetve beutalót adni az illetékes pszichiátriai rendelésre. A vizsgálat egyébként egy összetett, olykor több fordulós folyamat, amelynek során részletesen felmérik a kórelőzményt is, szóval nem hiszem, hogy az egyéb rendellenességek zavarni fogják a diagnózis felállítását.

@Orsolka: Hogyan érdemes felnőttkorban "hozzákezdeni" annak vizsgálatához hogy vki autista-e? Mennyiben zavarhatja a diagnózist ha más "nem neurotipikus" kategóriába is illik az illető?

Úgy értem hogy a háziorvoson keresztül érdemesebb-e pszichiáter felé menetelni vagy pszichológus(ok?) megkeresése a célravezetőbb első lépés?

@Sigmoid: Ha gonosz lennék, azt mondanám, hogy az AIDS (a HIV-fertőzöttséggel ellentétben) szintén egy önkényes diagnózis, a Wikipédia szerint legalábbis: "Végül a CD4+ sejtszám eléri azt a kritikus szintet, amelyet szerzett immunhiányos tünet-együttesnek, vagyis AIDS–nek (Acquired Immune Deficiency Syndrome) NEVEZÜNK (kiem. tőlem)". De nem vagyok gonosz, és belátom, hogy igen, ebben az értelemben (egyelőre) nincs objektív markere az autizmusnak, de a "mindenki autista egy kicsit" kijelentést ettől függetlenül problematikusnak érzem.

Egyébként amennyire én tudom, vannak olyan országok, ahol a diagnózis (már) nem orvosi, hanem gyógypedagógusi/pszichológusi kompetencia.

@Naspolya: Igen, vannak az agyban kimutatható elváltozások, a beágyazott előadásban Temple Grandin is mutat felvételeket a saját agyáról.

Egerekben megtalálták az autizmus okát..

www.vajma.info/cikk/tudomany/3672/Egerek...eru-viselkedest.html

(Adalék a témához, bár elég régi cikk.)

Tehát akkor ennek vannak kimutatható agyi elváltozásai, vagy jelenleg pusztán pszichikai tüneteit ismerjük? Ez még mindig nem egyértelmű számomra.

"Abban sem értek egyet, hogy ez színtisztán mesterséges kategória, mert a tünetegyüttes meglétéről elég régről is vannak források"

Lehet régi mesterséges kategória is. :P De nem arról beszélek, hogy az autizmus maga mesterséges fogalom lenne, hanem hogy annak az eldöntése, hogy hol húzódik a határa, teljesen önkényes.

"De attól ez még egy sajátos állapot, ami egy sajátos, minőségében (nem pedig tempójában) eltérő fejlődés végeredménye."

Nem beszéltem tempójában eltérő fejlődésről. De a minőségi eltérés nem bináris eltérést jelent. Attól még hogy minőségi eltérés, a minőségi eltérés mértéke nem diszkrét eldönthető.

Egyáltalán, amikor "tünetek meglétéről" beszélnek a pszichiátriában, az MÁR egy önkényes kvantálása egy folytonos változónak, mert nagyon sok pszichés tünet valamilyen szinten mindenkinél felfedezhető, legfeljebb kevésbé intenzív, kevésbé gyakori formában mint amit klinikailag relevánsnak tekintenek.

Szóval csak önkényes dolog az (önkényesen definiált) tünetek száma alapján egy önkényesen meghatározott cut-off értékhez viszonyítva eldönteni hogy most akkor XY "autista" vagy "nem autista". Amint mondtam, az valid kategória, hogy rászorul-e valaki szakértő segítségre, azaz köznyelven szólva "fogyatékos" avagy "sérült-e", de ezután úgy tenni mintha a teszemazt 4.99 és az 5.00 közt egy minőségi, kategórikus különbség lenne, hibás gondolkodás.

Gyakorlatilag rendszeresen van olyan, hogy két pszichiáter, pláne ha más országokban dolgoznak, két különböző diagnózist ad ugyanarra az egyénre.

Szerencsére olyan viszont nem nagyon van, hogy az ország és a felhasznált diagnosztikai kézikönyv alapján váltakozna, hogy valakinek van-e AIDS-e, tüdőgyulladása vagy sípcsonttörése. :P

Amúgy meg két szó: Rosenhan kísérlet. :P

en.wikipedia.org/wiki/Rosenhan_experiment

"nem egy, hanem több gén együttes rendellenessége áll a háttérben."

Erről beszélek.

@Sigmoid: A tudomány jelenlegi állása szerint az autizmus mögött alapvetően genetikus okok állnak, családban például halmozódik. Viszont nem egy, hanem több gén együttes rendellenessége áll a háttérben.

"És megjegyzem, főleg kisgyerekek esetében, még többnyire egészséges, jól beilleszkedő gyereknek is lehet hogy jót tesz, ha figyelmet szentelnek annak a kevés spektrumra illő problémának amivel küzd." - egyetértek, az autizmus-specifikus módszerek nemcsak autistáknál hozhatnak pozitív változásokat, az ő fejlődésük viszont (főleg az súlyosabban érintetteknél) nemigen képzelhető el más módszerekkel.

@Sigmoid: Nem feltétlenül, mert egy csomó tünet mögött állhatnak egyéb szervi okok például. Abban sem értek egyet, hogy ez színtisztán mesterséges kategória, mert a tünetegyüttes meglétéről elég régről is vannak források, az más kérdés, hogy ahol a "normalitás" határai máshol húzódnak, ezt az állapotot nem tekintik abnormálisnak. De attól ez még egy sajátos állapot, ami egy sajátos, minőségében (nem pedig tempójában) eltérő fejlődés végeredménye.

Továbbgondola a dolgot... pl. valaki nem lehet "kicsit HIV pozitív". A HIV fertőzésnek vannak különböző jelei, tünetei, amiket egy fertőzött vagy mutat vagy nem. Hasonlóképp, egy egészséges is mutathat olyan tüneteket, amik HIV fertőzésre utalhatnak. De ez nem jelenti azt, hogy "kicsit HIV fertőzött" lenne.

Azonban itt az egyértelmű mögöttes ok - jelen van-e a HIV vírus a szervezetben, IGEN vagy NEM, és erre következtetni engedő, de alapvetően ettől független megfigyelhető jelenségek vannak az asztalon.

A spektrum esetében viszont, egy pszichés fejlődési zavarról beszélünk, amit bizonyos kognitív és viselkedési sajátosságok jellemeznek. Itt nincs olyan eldönthető igen/nem kérdés, mint a HIV esetében. Nincs "autizmus vírus" vagy "autizmus gén".

Maximum arról beszélhetünk, hogy valakinek szüksége van-e speciális segítségre, vagy nincs. (És megjegyzem, főleg kisgyerekek esetében, még többnyire egészséges, jól beilleszkedő gyereknek is lehet hogy jót tesz, ha figyelmet szentelnek annak a kevés spektrumra illő problémának amivel küzd.)

"Tehát nem minden autista mutatja az összes tünetet, ugyanakkor egy-két tünet még senkit nem tesz autistává. De még három vagy négy sem. És ahogyan említettük, a rendellenességek az egyes részterületeken belül eltérő súlyosságúak lehetnek, ezért lényegében nincs két egyforma autista ember. Az viszont ma már nagy biztonsággal megállapítható, hogy valaki autista-e vagy sem, a rendszeres kontrollvizsgálatok pedig egy esetleges téves diagnózis korrigálását is biztosítják."

Tehát ez egy MESTERSÉGES kategória, amit egy ÖNKÉNYES határvonal meghúzásával definiáltak a szakértők. "Idáig normális, innentől autista."

Szóval végsősoron a fenti okfejtés saját magát cáfolja.