-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Először tartottak Magyarországon konferenciát a vitakultúráról. 2013. május 24-én szakemberek és fiatalok beszélgettek arról, hogy vajon létezik-e vita indulatok nélkül, lehetséges-e olyan álláspont mellett érvelni, amivel személyesen nem értünk egyet, segítenek-e a modern informatikai megoldások a vitakultúra fejlesztésében, tanítható-e a vitázás, és ha igen, mi értelme azt megtanulni?
A Disputa Fórum konferencia mind a hazai disputamozgalom tagjai és szakértői, mind pedig a szélesebb nyilvánosság számára tartogatott izgalmas témákat. A vitakultúra-fejlesztés témája mentén az előadók kitértek a társadalmi párbeszéd fejlesztésének fontosságára és nyilvánosságra kerültek friss ifjúságkutatási adatok is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az esemény a középiskolásoknak szóló Szóval?! Országos Vitaverseny kísérőprogramjaként valósult meg. A Fórum elsődleges célja az volt, hogy megmutassa a vitakultúra-fejlesztés gazdagságát, lehetőségeit, bemutasson hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, fórumot teremtsen a résztvevőknek a párbeszédre, a hálózatépítésre.
Az első Disputa Fórumot Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője és Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium Sajtó Főosztályának vezetője nyitotta meg. A Fórum bevezető előadását Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója tartották meg Európai értékek, 21. századi kihívások a fiatalok szemszögéből címmel.
A konferencia vendége volt dr. Maja Nenadović, nemzetközi disputaszakértő, aki Miért jó vitázni? – A mellékhatások nyomában címmel tartott előadást a disputázás hozadékairól és a nemzetközi összefüggésekről. „A vitázás fejleszti a kritikus gondolkodást és az aktív állampolgárság-tudatot, építi az önbecsülést és segíti a közönség előtti szereplés készségét. Ha felelős társadalomban szeretnénk élni, akkor szükségünk van tudatos és együttműködésre képes fiatal polgárokra ” – magyarázta a szakértő.
Dr. Tamási J. Gergely nemzetközi disputaszakértő, a Szóval?! Országos Vitaverseny szenior szakértője A vitázók köztünk járnak címmel tartott előadást a disputáról, a hazai és a nemzetközi tapasztalatokról, valamint konkrét eseteken keresztül arról, hogy milyen változásokat hozhat a disputázás az abban résztvevők életébe. A résztvevők interaktív módon is bekapcsolódhattak az előadásokba, ugyanis valamennyien kaptak egy szavazóeszközt, így az előadások alatt feltett kérdésekre adott válaszaikkal maguk is véleményt nyilváníthattak.
A vitázás készségfejlesztő szellemi kihívás; erről tanúskodtak a Corvinus, a Közép-Európai Egyetem és az ELTE hallgatói, amikor megmutatták, miként lehet indulatok nélkül, észérvek mentén, akár olyan álláspont mellett is érvelni, amivel személyesen nem értünk egyet. Bebizonyították, hogy a vitázás tanulható, és a mindennapi életünk hasznos része lehet.
Miként működik a vita az iskolában, a színházban és a médiában?
A délután folyamán a konferencia résztvevői műhelyfoglalkozásokon vehettek részt. Szó esett arról, milyen lehetőségei lehetnek a vitakultúra-fejlesztésnek iskolai keretek között. A résztvevők körében nagy sikere volt a vitaszínház elnevezésű módszernek, amely a családi viták színházi eszközökkel való feldolgozását mutatta be. „A színházi nevelés egyik legfontosabb célja, hogy a résztvevők az egyes helyzetekre, eseményekre különböző perspektívákból nézhessenek rá a közösségi gondolkodás, a párbeszéd fontosságának gyakorlásával – vagyis hogy rendszerezni tudják gondolataikat, meghallgassák mások véleményét is” – mondta a Kerekasztal Színház szakértője, Lipták Ildikó.
Médiaszakértők és újságírók azt vitatták meg, miként jelenik meg a vita a mai magyar médiában. A panelben részt vett Weyer Balázs (elnök, Főszerkesztők Fóruma), Náray Balázs (szerkesztő, Kossuth Rádió, Ütköző című műsor), Ablonczy Bálint (újságíró, Heti Válasz).
Vita a vállalati, az iskolai és a civil életben
A fiatal munkavállalók felkészültségéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Morgan Stanley, a HVG HR Center, a KPMG, a SmartLab, a Budapesti Gazdasági Főiskola Vállalkozás és Emberi Erőforrások Tanszékének képviselői és a Dr. Prezi prezentációs szakértőjének részvételével.
Módszertani ötletbörzét szerveztek továbbá tanároknak és ifjúsági szakembereknek, függetlenül attól, hogy már régóta alkalmazzák-e a disputát, vagy még csak gondolkodnak azon, hogyan is kezdjenek hozzá. Az itthon és külföldön is jól működő gyakorlatokat mutatta be a disputa programok nemzetközi vonatkozásait bemutató panel. Bemutatkoztak továbbá olyan projektek, amelyek már bizonyítottak a társadalmi párbeszéd elősegítése terén: a HAVER Alapítvány, az Amnesty International Magyarország, a Cromo Alapítvány és a Demokratikus Nevelésért és Tanításért Egyesület – 5K Központ is.