Bár a román törvények szerint a települések nevét csak akkor kötelező a nemzetiségek nyelvén feltüntetni, ha számarányuk eléri a 20%-ot, Kolozsvárott pedig a magyarok számaránya ez alatt van, egy bírósági döntés most arra kötelezi az önkormányzatot, hogy magyar nyelvű helységnévtáblákat is tegyen ki  – számol be róla a Magyar Szó Online.

Nyelves Kolozsvár
(Forrás: Wikimedia Commons / Unuplusunu)

A pert Landman Gábor, az Európai Magyar Emberi Jogi Alapítvány Közép-Európa elnöke indította, miután 2012-ben hiába kezdeményezte a kolozsvári önkormányzatnál a táblák felállítását. A polgármesteri hivatal kezdetben a kezdeményezés támogatásáról biztosította, de anyagi okokra hivatkozva a feliratokat nem helyezte ki. Amikor viszont az alapítvány felajánlotta, hogy a hiányzó pénzt pótolja, az üggyel nem foglalkoztak tovább, a perben pedig már arra hivatkoztak, hogy a táblákat nem kötelesek kihelyezni.

Szőcs Izabella jogi tanácsadó a per során arra hivatkozott, hogy a strasbourgi Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a törvény kiegészítésének értelmében „ha egy kisebbségben élő közösség jelentős számban él a településen, őshonos, kulturális nyomai jól láthatók, és igényli a nyelve használatát, akkor az önkormányzatnak ezt figyelembe kell vennie”. A bíróság elfogadta az érvelést – igaz, a polgármesteri hivatal még fellebbezhet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A cikk a jogvédők és a MOST–ACUM „gerillacsoport” közötti feszültségre is kitér. A MOST–ACUM illegálisan helyezett ki többnyelvű helységnévtáblákat. A jogvédők szerint bírósági úton kell eredményeket elérni, az illegális táblák nem oldják meg a helyzetet, az ilyen akcióktól pedig elhatárolódnak.