Szinte már megszoktuk a Nyest szerkesztői részéről a rovástól való irtózást, ami lassan, de biztosan a Népszava, Népszabadság vagy a HVG szintjére süllyeszti a portált. A "szaklapban" minap megjelent, gimis ekéző-blog színvonalára sikeredett, ideológia pamflet szerzőjének teljes tájékozatlansága láttán igy aztán már meg sem lepődhetünk.

rovas.info/index.php/hu/oktatas/2189-botranyos-tankoenyvek

Azt tényleg nem gondoltam volna, h Acélos Szoszo még napjaink nyelvtankönyére is hatással lesz...

Azt hiszem, a szerző nem fogja, nem akarja (?) fogni a "hype" lényegét: azért botrányos, mert nincs választási szabadság. (Legfeljebb az egyházi iskolák számára.) Kétségtelen, a Mohácsy megjelenése idején sem volt, tehát mondjuk azt hozni fel érvként...

Hogy egyértelmű legyek: ha van piac, van választási szabadság, a szar könyveket nem kötelező megvenni, lehet bemenni reklamálni a tanárhoz, fenntartóhoz stb. Ha nincs piac, kötelező megvenni, és reklamálni persze lehet, csak épp "politikai hecckampánynak" fogják minősíteni. (Zárójelben: politikai hecckampány és tudományos elemzés között nincs más lehetőség?)

Arról már nem is beszélve, hogy az egyik osztályban egy X típusú tankönyv a jó, egy másikban Z típusú.

És több efféle.

Nagyon boldogok lennénk, ha az ~új tankönyvekben csak ekkora hibák lennének.

Valaki elmagyarázná, hogy miért "botrányos" az Arany Jánosról írt rész?

A Nyest hozzáállása a rováshoz külön fejezetet képez, de a Szamurai kommentelő ismeretein is van mit kalapálni. A lefikázott rovás abc nem más, mint a legnevezetesebb rovásemlékünk, a Nikolsburgi ábécé. Ezt próbálta visszaadni a készítője, kicsit átszerkesztve. A benne szereplő q jellel az aK jelet szokás jelölni.

rovas.info/index.php/hu/tudomany/2176-latin-q-ra-rovas-k

A kettőskereszt alakú GY jel bizony = alakjában is ismert. A szabványosításról jobb nem beszélni, mert az ún. elfogadott jelkészlettel rovásemlékeink többsége NEM írható le betűhíven.

rovas.info/index.php/hu/gyik/1296-mi-a-k...ytervezetek-koezoett

No, ez aztán szép helyzet. Valaki bemásolt valahonnan egy táblázatot azzal a fölirattal, hogy "a magyar rovásírás ábécéje"! Ez, úgy ahogy van, szemenszedett hazugság, kultúra és történelem hamisítás. Néhány tény, hogy mire alapozom: ha rovok, nem írok. Két tagból álló jel nincs a rovás készletében, minden jel egytagú. Rovásban, a magánhangzók jelei, nem azonosak mág az "a" és az "á" esetében is. A "gy" pedig, a kettőskereszt megfelelője, ferdített keresztjellel. Tehát, amit a cikk szerzője itt közöl, igénytelen, silány munka, mely csak az indulatokat korbácsolja, avagy, olvasói egy legyintéssel intézik el, miszerint, bolond lyukból, bolond szél fú! Ugyanis, világosan kitűnik, hogy egy kevert jelrendszer állít be, rovás jelkészletként, pedig, ez nem más, mint kazár jelrendszer, keverve rovással! Ma már, elfogadott szabványjelek állnak rendelkezésre, ha valaki, a világhálón is róni akar, nem pedig, a tőlünk idegen, reánk kényszerített latin készletett akarja használni.

A klasszikus: Ne legyél kétszer négyes tanár, aki mindig a könyv két fedőlapja és az osztályterem négy fala között marad.

Nekem is megakadt a szemem, amikor a könyv minden nyelvi megnyilvánulásra a beszéd szót használta. Gondoltam, ez itt a terminológia, és nyilván beleérti az írást is a beszédbe. Az csak később jutott eszembe, hogy jelnyelvek is léteznek, és a jelelés is nyelvi kommunikáció, bár azt kisebb hiba beszédnek nevezni.

A rovásírást legtöbbször csak megmutatják, hogy így néz ki, aztán akit érdekel, megtanulja.

Egyszer olvastam egy kritikát a matematika tankönyvek szóhasználatáról. Ezt a tudományt sem könnyítik meg. Példa: Az f függvényt így ábrázoljuk. Kritika: és a g függvényt hogy? Az előzőekből kimaradt egy fél, vagy egy egész mondat, vagy akár másfél: Legyen f függvény! Ekkor... Ha f egy függvény, akkor... Úgyhogy vigyázok, hogyan írok a Wikipédiába.

Látom, a közoktatás még mindig értelmes dolgokat tanít a tanulóknak, felkészíti őket az életre használható és értékes tudással. Orbánék reformja igen sokat javított ezek szerint a helyzeten.