A püspök a helyi Református Kollégium dísztermében rendezett ünnepségen azt mondta, magvetés a szakkollégium létrehozása egy olyan világban, ahol „nem távoli a viszálykodás, a zűrzavar, a gonosz tett”.

„A békességben történő magvetés megvalósult” – fogalmazott Bölcskei Gusztáv, s utalt arra, hogy a szakkollégium munkájához felajánlotta a segítségét a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hozzátette: a kormány hálás az egyházaknak azért, hogy azok „ébresztgették a felelősséget, s úgy döntöttek, segítséget nyújtanak azoknak a fiataloknak, akik nehezebben tanulnak”.

A kormány támogatja ezt a munkát, mert olyan roma értelmiségiek képzésében érdekelt, akik képesek példát mutatni együttműködésből, tudásból, kultúrából – jegyezte meg az államtitkár.

Balog Zoltán azt mondta: „ma még állítólag kisebbségben vannak” azok, akik együtt, egy közösségben akarnak lenni, dolgozni, tanulni, imádkozni, a többség inkább a másikat, a cigányokat okolja azért, hogy ilyenek a körülmények. Az államtitkár a „mégis magatartásra” hívta fel a figyelmet, ez közlése szerint abban nyilvánul meg, hogy „sokat kell az árral szemben menni”. A magyar reformátusoknak is sokat kellett szembe menniük az árral, mint ahogy a cigány értelmiségieknek is ezt kell tenniük – fűzte hozzá.

Uhrin Anikó, a szakkollégium igazgatója utalt arra, a magyarországi történelmi keresztyén egyházak márciusban határozták el, hogy a kormány támogatásával háttérintézményeket hoznak létre a cigány közösséghez tartozók felsőoktatási képzésének segítésére.

A keresztény roma szakkollégiumi hálózat megalapításáról szóló megállapodást március 17-én írta alá Bölcskei Gusztáv püspök, a MRE zsinatának lelkészi elnöke, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Forrai Tamás, a jezsuita rend tartományfőnöke, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, valamint Balog Zoltán, a KIM államtitkára.

A hálózat feladata az, hogy összefogja az egyházak fenntartásában működő szakkollégiumokat, országos irányelveket fogalmazzon meg azok működéséhez, segítse új kollégiumok létrejöttét, azok közös fellépését. Másokért élő keresztyén embereket kíván nevelni, akik képesek az önkritikus történelemszemléletre, a párbeszédre és a fiatalabb generációk mentorálására is – olvasható a hálózat alapító okiratában.

A hálózat megalapításakor a részt vevő egyházak eldöntötték, hogy melyik, az egyház karakteréhez a legjobban illeszkedő városban alapítanak intézményt: az evangélikusok Nyíregyházán, a jezsuiták Budapesten, míg a görög katolikusok Miskolcon hoznak létre szakkollégiumot.

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa február 23-i ülésén döntött a Wáli István Református Cigány Szakkollégium megalapításáról, majd a május 27-i ülésen elfogadták az alapító okiratot.

Uhrin Anikó kitért arra: az intézmény Debrecenben jött létre, s az Wáli Istvánnak, XVIII. századi református lelkipásztornak a nevét viseli, aki elsőként figyelt fel arra, hogy a cigány nyelv hasonlóságot mutat a dél-indiai szingaléz nyelvvel, ezzel kétségbe vonta a cigányság egyiptomi származásáról szóló addigi elképzeléseket.

Hozzátette: a szakkollégium első felvételijét augusztus végén, szeptember elején tartották. A szakkollégiumba a debreceni felsőoktatási intézmények cigány, illetve részben cigány diákjai jelentkezhettek, megkötés nem volt arra nézve, hogy milyen szakok hallgatóit várják.

Az igazgató tájékoztatása szerint szeptember közepére költözött be a kollégiumba a tizenhat diák, akik között nemcsak reformátusok, hanem római, illetve görög katolikusok, valamint szabadkeresztyének is vannak, gyakorlati bizonyítékát adva ezzel az ökumenikus szellemiségnek. A szakkollégisták fele természettudományi szakokon tanul.

A szakkollégium tagjai három modul (közismereti, kulturális és spirituális) kötelező és választható tanegységeit végezhetik el. Emellett ösztöndíjat, szociális támogatást, mentorálást biztosítanak a számukra. A hallgatók keresztyén közegbe kerülnek, a szakkollégium vezetői velük együtt szeretnék építeni a közösséget.

Uhrin Anikó kiemelte: reményeik szerint a hallgatókban a szakkollégiumi éveik alatt kiteljesedik a szociális érzékenység, és a fiatalok olyan keresztyén értelmiségiként hagyják majd el az egyetemet, akik szakmájukban és a magánéletükben is példát mutatnak.