A döntés a roma gyerekek esetében megállapította az elkülönítés tényét, de – változtatva az elsőfokú ítéleten – a halmozottan hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban elutasította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) keresetét. A bírói érvelés szerint e körülmény kapcsán a felperes nem indíthat keresetet.

Az első fokon eljáró Győr-Moson-Sopron megyei bíróság tavaly szeptemberben marasztalta el a városi önkormányzatot az ügyben. Az akkor elhangzott indoklás szerint ugyan spontán folyamatok nyomán alakult ki az a helyzet, hogy a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjainak többsége roma származású, illetve hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, de az önkormányzat nem tett meg mindent annak érdekében, hogy felszámolja ezt a jogellenes helyzetet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az eljárás során az iskola vezetőit, oktatóit az önkormányzat illetékes osztályvezetőjét, valamint több szülőt is meghallgató bíróság arra az álláspontra helyezkedett: noha a diákok és szüleik erősen kötődnek az intézményhez, annak oktatóihoz, elégedettek az ott folyó munkával, nem kaptak elegendő tájékoztatást, összehasonlítási lehetőséget arról, milyen körülmények között tanulhatnának a gyerekek más intézményben.

Az elsőfokú ítélet kitért arra: ebben az iskolában 2010 szeptemberében már nem indult első évfolyam, a térség beiskolázási zónáinak határait pedig úgy rajzolták át, hogy majdnem egy tucat intézménybe osztották szét e városrész zömében roma és hátrányos helyzetű fiataljait. A keddi ítélethirdetés után Mohácsi Erzsébet, a CFCF kuratóriumának elnöke azt mondta: a közeljövőben a helyszínen fogják áttekinteni, hogy mi változott a per indítása óta, de az eddigi gyakorlat azt mutatja, „Győrben van szándék arra, hogy ezt a jogsértő állapotot felszámolják, hiszen már két éve nem indult első osztály” ebben az iskolában.