M. Nagy Miklós az MTI-nek elmondta: az új fordításból egy vadabb, lázadóbb, stilisztikailag kísérletezőbb Kerouacot ismerhetnek meg az olvasók. A fordító felidézte, hogy az eredeti tekercs 2007-ben jelent meg az Egyesült Államokban – Jack Kerouac 1951 áprilisában, három hét alatt írt eredeti kézirata alapján.

Az „ős-Útonban” a szereplők az eredeti nevükön szerepelnek (Dean Moriarty például Neal Cassadyként), emellett pedig azok a részek is napvilágot láthattak, amelyeket a szerző a kiadói nyomásnak engedve kihúzott a szövegből. „Az eredeti tekercset cenzúrázni kellett a kor közerkölcse, kiadói szokásai miatt, így például kikerültek a homoszexualitást nyíltan ábrázoló részek” – említett néhány újdonságot M. Nagy Miklós.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Kerouac 1951 és 1956, a regény megjelenése között folyamatosan csiszolgatta, finomítgatta az Útont. Igaz, először nem akart a kiadói nyomásnak megfelelni, mert azt állította, hogy a szöveget a Szentlélek diktálta neki” – jegyezte meg a fordító. Hozzátette: ennek ellenére az első kiadói elutasítás után Kerouac nyomban nekiállt dolgozni a szövegen. Később pedig türelmetlen is volt, hiszen a beatirodalom egyre népszerűbbé vált, ő pedig azt akarta, hogy minél előbb megjelenjen a könyve, ezért eleget tett a kiadó kéréseinek . „A kihúzott sorok mellett több epizódot továbbírt, és ekkor a nagyon híres metaforikus részeket is tovább finomította, amelyekben a világról szóló vízióit örökítette meg” – idézte fel a könyv születését M. Nagy Miklós.

Felidézte, magyarul az Úton sok kiadást megélt már, ezek az 1956-os szerkesztett változat alapján jelentek meg Bartos Tibor fordításában. A Bartos-féle Útonhoz képest az új kiadás szemléletében is más lesz – fogalmazott a fordító. Az eredeti viszonylag egyszerű, spontán próza, amiből „óriási erővel szikráznak ki a metaforikus költői részek” – magyarázta M. Nagy Miklós. „Bartos Tibor remek szöveget hozott létre, de túlstilizálta a művet, az eredeti mű nem annyira ízes és népies” – jegyezte meg a fordító, aki elmondta, azt szerette volna, hogy az új fordítás – mint ahogy az eredeti szöveg – egyszerűen csak „suhanjon”.

Elmondta: a beatkorszak kulcsszavai jórészt lefordíthatatlanok, a magyar nyelv nem adja vissza azok valódi jelentéseit, az afroamerikai szleng, a fekete dzsessznyelv „ízeit”. „Kár lett volna azon erőlködni, hogy létrehozzak egy soha nem létezett magyar szlenget és ma használatos kifejezésekhez sem akartam nyúlni” – magyarázta M. Nagy Miklós.

A fordító arról is beszélt, hogy Kerouac hatása főleg az 1980-as években indult, a Bret Easton Ellis nevével fémjelezhető nemzedéken érezhető. „A kortárs amerikai irodalmon belül ez egy kis csoport, de hát a beatnemzedék jelentős alkotói sem voltak sokan” – magyarázta, ugyanakkor megjegyezte: a kötet amerikai kiadását négy irodalomtörténeti bevezető nyitja, amelyekben a kutatók megkísérlik újrapozícionálni a Kerouac-életművet. (Ezen tanulmányok a magyar kiadásban nem lesznek olvashatók.)

„Az Úton a beatkorszak bibliájaként vonult be a köztudatba, ami érthető, hiszen egy egész nemzedéknek adott új, radikális, lázadó nyelvet. Ezzel szemben az amerikai irodalomtörténészek nagy esztétaként, bölcselőként próbálják elhelyezni Kerouacot az irodalomtörténetben” – mutatott rá M. Nagy Miklós, majd úgy vélekedett, hogy az amerikai szerző műve azért tud a fiatalabb nemzedékeknek is újat mondani, mert az Úton „esztétikailag nagyon gazdag, kiolvashatatlan regény”. „Sokan úgy vélik, hogy a könyv mostani népszerűsége azzal magyarázható, hogy készülőben van egy új, radikálisabb ellenkultúra” – fogalmazott a fordító, kiemelve: az amerikai kiadás alig titkolt célja a mítoszok eloszlatása.

A könyvből film is készül, amelynek a bemutatóját az imdb.com adatai szerint 2012-re időzítették. (A mozgóképet Walter Salles rendezi, a főbb szerepeket Sam Riley, Garrett Hedlund, Kristen Stewart, Kirsten Dunst, Tom Sturridge és Viggo Mortensen játssza majd.)

A könyv bemutatóját a budapesti Alexandra Könyvesházban tartják november 25-én Földes László Hobo közreműködésével.