„Jól értek franciául, hiszen az iskolában több tantárgyat is ezen a nyelven tanultunk. De írásban és szóban nehezen fejezem ki magam” – így az egyik fiatal marokkói, aki két éve szerzett üzleti diplomát, ám azóta sem talál állást hiányos franciatudása miatt.

A legtöbb marokkói munkáltató ugyanis elvárja, hogy a fiatal pályázó erős francia nyelvtudással rendelkezzen szóban és írásban egyaránt. Emiatt sokaknak ugyancsak nehezen megy a munkakeresés – tájékoztat a Magharebia című, észak-afrikai államoknak szóló internetes lap.

Az Északnyugat-Afrikában fekvő arab állam 1912-ben került francia védnökség alá, és 1956-ban vált ismét függetlenné. Az 1980-as évek óta komoly erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy az oktatási intézményekben kizárólag arab nyelven folyjon az oktatás. Ez az erőteljes „arabizációs” folyamat háttérbe szorította a francia nyelvet. Ám – mivel az üzlet és az adminisztráció területén még mindig az egykori védnökök nyelve érvényesül – a munkáltatók ma is elvárják, hogy alkalmazottaik folyékonyan beszéljenek franciául.

A diploma tehát önmagában még nem elég: az erőszakos arabizálás révén az oktatási rendszer nem készíti fel kellőképpen a végzősöket a munkaerőpiacra. „Rengeteg fiatal van, aki szaktudását tekintve alkalmas lenne a meghirdetett pozícióra, mégsem tudjuk fölvenni, mert nem tud megfelelően franciául kommunikálni. Pedig ez az ügyintézés nyelve, enélkül nem megy" – ahogy egy vállalat HR menedzsere fogalmaz.

Az oktatásügy irányítói régóta tisztában vannak a problémával, ezért is hívtak össze október végére egy kétnapos konferenciát. Az oktatásért és képzésért felelős Nemzetközi Kutatási Laboratórium vezetője úgy gondolja, az arabizáció erősen visszavetette az oktatás minőségét. A folyamat kudarca szerinte az egyértelmű oktatási stratégia hiányának tudható be. S a helyzetet még tovább rontja, hogy nincs megfelelő tanárképzés sem.

„Nálunk az általános iskolai diákok átlagosan 1200 órát töltenek arab-, és csak 825 órát franciatanulással. Eközben a nemzetközi átlag 2500 óra nyelvenként” – emeli ki a szakértő.

A konferencián részt vevő tanárok és szakemberek megállapodtak abban, hogy le kell fektetni egy integrált nyelvoktatási rendszer alapjait, ami módosításokat hozna mind a jelenlegi óraszámok, mind a személyi állomány terén. Emellett lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok több idegen nyelv közül választhassanak, illetve nagyobb hangsúlyt fektet a középiskolai nyelvoktatásra.