Van két érvem a szinkron mellett, ami még nem hangzott el. F. Éva ötféle szinkronhangot vél fellelni, én viszont különböző embereket, egyéniségeket hallok a szinkronon. Gáti Oszkár, Kozák András és Sörös Sándor egyaránt szinkronizálta Mel Gibsont a Halálos fegyver sorozatban, de a három hang egymással köszönő viszonyban sincsen. Egyik sem követ el hibát, ami élvezhetetlenné tenné a filmet, egyikre se lehet mondani, hogy nem illik a hangja Gibsonhoz, egyik sem _rossz,_ csak három különböző hang, amik más-más „fűszerezést” adnak a képhez. S persze nem is egyformán ízlenek.

Én képes vagyok egy filmet külön azért megnézni, mert egy (több) számomra kedves színész játszik benne. A képével – vagy a hangjával. Sok éve számon tartom a tehetséges, jó szinkronszínészeket, sokat felismerek a kevésbé híresek közül is, én szeretem és nagyra tartom ezeket a művészeket. Miért kelljen lemondanom a játékukról? Mert másvalaki tökéletesíteni akarja az angoltudását? Hát tegye, én nem állok az útjába, ezernyi módja van rá, de én hadd nézzem a filmet azokkal a színészekkel – képbeli, hangbeli színészekkel –, akiket szeretek.

Egyébként ha a filmhez hangját adó színészt helyettesítheti egy felirat, akkor bizonyára a filmhez _arcát_ adó színészre sincsen szükség. Ahelyett is elég egy felirat. Mennyivel olcsóbb! Jé, feltaláltam a könyvet…

A másik érvem az, hogy háttértelevíziózás is van a világon. Én tévénézés közben százféle egyéb dolgot csinálok, dolgozom, netezek, és ha kell, odapillantok. A film története így is jól követhető, főleg ha már láttam, de ha nem láttam, akkor se kell folyamatosan nézni. Tisztelet-becsület azoknak, akik úgy néznek filmet, hogy másfél óra hosszat nem veszik le tekintetüket a képernyőről, de én igen, és feliratos filmmel így édeskeveset tudnék kezdeni. Persze vannak itthon feliratos filmjeim, és ha úgy tartja kedvem, megnézem azokat is, de akkor arra figyelek.

@majtos: Nem figyeltem ezt meg, az viszont biztos, hogy ők nagyon szeretnek beszélni. De náluk ez természetes. Ugyanis, ha valakitől kérdeznek valamit, és csak egyszavas választ kap rá (pl. "igen" vagy "nem"), akkor hajlamosak azt hinni, hogy az illető meg van sértődve vagy nem akar velük szóba állni. Szóval ha valaki be akar vágódni egy spanyolnál vagy latinnál, akkor mindenképpen mindenre legalább egy szép körmondattal kell válaszolni, még akkor is, ha az érdemi válasz csak annyi lenne, hogy sí vagy no. :) De gyakran előfordul, hogy ők ugyanazt többféle fordulattal ki tudják fejezni, amit mi csak egyféleképpen, ennek is lehet benne szerepe. Az semmiképpen nem igaz, hogy spanyolul hosszabb ugyanazt elmondani, mint magyarul, közel ugyanannyi (fordított szövegeknél ez jól látszik), de az pl. gyakran előfordul, hogy magyarul sokkal hosszabb (több szóból áll) valami, mint spanyolul (ez nekem többször gondot is okoz a dalszövegfordításoknál).

@El Mexicano: "bár sokan szidják a latin-amerikai sorozatokat, az eredeti hang legalább élvezhető és életszerű, a magyar, amit rátesznek, az pedig nevetséges, mintha az eredeti paródiája lenne. Semmi nem jön át belőle, hülyeségeket fordítanak..."

spanyolul nem tudó kérdése: a szappanoperák terjengős-szájbarágós, az információt indokolatlanul ismétlő-sújkoló dialógusai ezek szerint nem felelnek meg az eredeti nyelvű párbeszédeknek. akkor erre azért lehet szükség, mert a spanyol nyelvben hosszabban fejezik ki ugyanazt a mondanivalót, mint a magyarban?

@doncsecz: Egy biztos, a magyar szinkronban nem tudnak úgy ordítani, mint a mexikóiak (sokszor túltesznek az olaszokon és a görögökön). :)

@Harangozó Ádám: Én azt hallottam (nem tudom, mi igaz belőle), hogy pl. a brazil filmeket szinkronizálják Portugáliában az európai portugálra (és fordítva). (Sőt, vannak nyelvészek, akik eltérő nyelveknek is tekintik őket.)

@nyelvcsapás: Tényleg van az eredetiben is utószinkron, de ez nagyon ritkán vonatkozik a teljes filmre, általában csak egy-egy mondatot vesznek újra, pl. ha valami nem hallatszott a forgatási zaj miatt. Viszont ez nem nagyon számít olyan szinkronnak, mint amiről itt van szó, mivel a film eredeti nyelvén van.

szerintem nem lehet kijelenteni azt, hogy a magyar szinkron rossz. vannak mellényúlások, igaz, de pl: a 24 évadjait (mivel a magyar tv nem vette meg sokáig) eredeti hanggal néztem, és most belenéztem a szinkronos verzióba is. megdöbbentően hasonló - és ez is egy szempont.

annak idején, amikor angolul tanultam, valóban volt haszna a jóbarátokat eredeti nyelven, angol felirattal nézni, de manapság már egy egyszerű sorozatban is olyan szinten rámennek a látványra, hogy ember legyen a talpán, aki (ha nincs a film eredeti nyelvének birtokában) a képi történést és a feliratot is teljesen fel tudja fogni. (de az is lehet, hogy ez férfi agy kérdése...)

@El Mexicano: @nyelvcsapás: ugyanezt hangsúlyoztam én is, hogy a magyar szinkron elfuserált, szemben az eredeti hanggal meghallgatva élvezetesebb, inkább kellt benyomást, mert a szinkron színészek nem figyelnek az eredeti hangra, milyen érzelemmel hangsúlyoz és ez a legfontosabb dolog.

@nyelvcsapás: Na igen, és bár sokan szidják a latin-amerikai sorozatokat, az eredeti hang legalább élvezhető és életszerű, a magyar, amit rátesznek, az pedig nevetséges, mintha az eredeti paródiája lenne. Semmi nem jön át belőle, hülyeségeket fordítanak, a színészek hangját sem találják el (igen, ahogy a cikk is írja, van néhány sablonhang, és kész), szerintem ezért is tartják ezeket itt gagyinak. (Félreértés ne essék, nem nézek ilyeneket, de eredeti nyelven láttam egy-kettőt spanyolgyakorlás céljából.)

@IdegenNyelvŐr: A kulcsszó: megoldható LENNE. ;) De mire Magyarország idáig eljut – ha egyáltalán eljut –, azt kb. 5–10 évre saccolom.

Amúgy én is ezzel értenék leginkább egyet, de csak példaként, ha az RTL Klub és a TV2 arra nem képes 2011 végén, hogy normális 16:9-es képarányú jelet küldjön a digitális platformra (ehelyett a 4:3-as keretbe zsugorítják bele a 16:9-es képet, még élvezhetetlenebb, mint amilyen eddig volt), akkor miért is várunk itt választható digitális szinkronhangot...

@petercs: és ez egészen pontosan miért is sajnos?

valójában nálunk sajnos, hogy jóformán egyáltalán nem hallani nyelvjárásokat a tévében meg a filmekben. (a minap hosszú idő után először hallottam reisz andrást időjárásjelenteni, és szomorúan állapítottam meg, hogy még ő is leszokott a palócról.) kicsit olyan, mintha azt várnánk, hogy minden színész öltönyben legyen mindig.

@Sziporka: Szerintem meg legyen szinkronos hangsáv valóban jó szinkronnal, legyen több feliratsáv is, minél több nyelven és legyen külön eredeti hangsáv is.

Az amerikai színészek sajnos nem mind beszélik a szép középnyugati változatot, ami a művelt amerikai beszéd alapja. A brit színészeknél is sajnos sokan már egyfajta geordie-mersey-cockney keveréket beszélnek. Ráadásul a black English is hatással van ezen színészek beszédére.

Azt sokan nem veszik figyelembe, hogy az eredeti nyelven szóló film is szinkronizált. Utószinkron! Sőt az az eset is előfordul, hogy a rendezőnek, producernek, stb. nem tetszik a színész hangja, ezért mással szinkronizáltatja. A tévésorozatok - főleg a dél-amerikai -, szólnak élőhanggal. A Csillagkapu sorozat jó példa arra, hogy ahány színész annyi akcentus. Ember legyen a talpán aki mindig érti a párbeszédeket. Egyben biztos vagyok, hogy ma kevesen olvasnak, ezért kicsi a szókincsük és a fantáziájuk is fejletlen, hiszen mindent készen kapnak a filmekben, lassan gondolkodniuk sem kell. Szomorú!

Nagyon jó reklámot tettek a szövegdoboz alá: Emberek tömege próbálja ki az vagy régi csodarecepteket, a többség mégsem fogy le tőle. Ez a helyzet a nyelvtudással is. A szinkron hiányától nem fognak az emberek angolul v. más nyelveken megtanulni. Az csak egy gyakorlási mód! Erre ma is lehetőség van. Tessenek elovasni a médiabox kézikönyvét! A lustábbak pedig a távirányítójával párbeszédes módban is beállíthatják, hogy adott filmet milyen nyelven, milyen felirattal szeretnének nézni. Azt mondják, hogy pocsék a magyar szinkron. Az amerikai színészek többsége olyan szépen beszél angolul?

Az iskolai nyelvoktatásról:

Megemelték az óraszámokat, mégsem mennek a z id. nyelvek. No és a magyar nyelv? Heti egy, esetleg két óra. Aki magyarul sem tud, talán idegen nyelveken fog? Aki 200 szónál többet nem használ (sajnos, a passzív szókincse sem sokkal nagyobb) az anyanyelvén, sem, hogyan tudna jól elsajátítani egy másik nyelvet?

Azt is kifogásolják egyesek, hogy akcentussal beszél vki angolul v. valamilyen nyelven. És..? Sokkal visszataszítóbb számomra az, amikor egy magántanítványom, ill. ismerősöm akcentussal beszéli az anyanyelvét a szüleik döntése miatt. Tehát lett volna lehetőségük rendesen megtanulni magyarul. (A példák valódiak.)

Én a (jó) szinkronra szavazok. Isten mentsen meg bennünket az ún. alámondástól! Néztem ilyen filmet, talán kétszer...többször nem bírtam.

Mielőtt még bárki azt mondaná: savanyú a szőlő...Négy idegen nyelven beszélek, írok, olvasok. Az anyanyelvemet sem akármilyen szinten ismerem.

Olvasom, hogy X vagy Y Angliában, az USÁ-ban angolul kitúnően beszélő más országokbelivel találkozott., és ebből azt a következtetést vonja le, hogy ott jobban tudnak nyelveket. De ez nem következtetés, hanem általánosítás.

Volt, hogy megnéztem egy filmet angolul (felirat nélkül), később a magyar csatornán is, mintegy ellenőrzésképpen. Elégedett voltam, teljesen jól értettem angolul a filmet, pedig nem egy könnyed vígjáték volt..

Erre bármikor lehetőségem van.

Ezért (is) a szinkronra szavazok!

Szerintem feltétlen gyertek el pénteken, mert a jelenlevők is elmondhatnák a véleményüket, sőt egyelőre úgy néz ki, hogy a Médiatanácstól is lesz egy úriember, aki arról beszél majd, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg a jövőben a digitális átállással!

Szerintem ma már minden háztartásban elérhető a digitálisan továbbított tévéadás, ahol simán megoldható lenne, hogy az eredeti hangsávot és a szinkront is továbbítsák, és a néző egy gombnyomással válthatna köztük. Hasonlóan a feliratot is lehetne eredeti ill. magyar nyelven is olvasni, így mindenki igénye ki lenne elégítve. Erről mintha az új médiatörvényben is lenne valami, nem?