A válság a nyelviskolák forgalmára is rányomta bélyegét: míg 5 évvel ezelőtt csaknem félmillióan jártak valamilyen iskola nyelvtanfolyamára, mára ez a szám 250-300 ezerre csökkent – mondja Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének korábbi elnöke, a Tudomány Nyelviskola igazgatója a Népszabadság Online-nak.  A szakember rávilágít: a vállalati nyelvkurzusok száma (mivel ezeket részben finanszírozni lehet a szakképzési hozzájárulási alapból) nőtt ugyan némileg, de ez a növekedés nem olyan jelentős, hogy a kiesést kompenzálni tudná.

Az átrendeződésnek Légrádi Tamás szerint nem csak a válság az oka: ma már a lakossági tanfolyamok díja nem írható le az adóból. Egy 10 fős lakossági nyelvtanfolyam óradíja ráadásul 800-1000 forint körül mozog fejenként, a vállalati kurzusok viszont létszámtól függetlenül 4500–5000 forintba kerülnek óránként. Így már öt fő jelentkezése esetén is jobban megéri egy céges tanfolyam.

Légrádi szerint az évente megrendezett nyelvparádék tanulsága az, hogy a vevőket leginkább az árral lehet megnyerni. Olyannyira, hogy sok esetben inkább egy olcsóbbnak hangzó, intenzív hétvégés programra fizetnek be az érdeklődők, mint egy hosszabb tanfolyamra, holott az utóbbi végeredményben olcsóbbra jönne ki.

Ami a választott idegen nyelvek népszerűségét illeti, továbbra is egyértelműen az angol az első: a nyelviskolába járók 70 százaléka ezt tanulja. A német visszacsúszott korábbi előkelő második helyéről, és most már egyáltalán nem emelkedik ki a spanyol, francia és olasz nyelvek közül. Egyre többen választják viszont a japánt és a kínait – ezeket viszont a szakember szerint a legtöbben idejekorán abbahagyják. A szomszédaink nyelve pedig továbbra sem közkedvelt, legfeljebb egyes határ menti területeken, például a német Győrben, a horvát Pécsett.

Az elmúlt évekhez képest ma különbség mutatkozik a jelentkezők tudásszintjében is: ma már – ha csak nem a második vagy harmadik idegen nyelvről van szó – kevesebben jönnek tanfolyamra olyanok, akiknek nincs semmilyen alapismeretük.

Összességében elmondható, hogy kicsit javult ugyan a magyarok nyelvtudási szintje, uniós viszonylatban viszont még mindig az utolsók között kullogunk. Az Eurostat tavalyi felmérése szerint ma a magyarok háromnegyede nem tud megszólalni az anyanyelvén kívül más nyelven – de ez még mindig sokkal jobb arány, mint a rendszerváltás környékén volt, amikor csak az embereknek csupán 10 százaléka volt képes megszólalni idegen nyelven.

Aki bővebben is érdeklődik a nyelvek iránt, annak kiváló lehetőséget kínál az információszerzésre a szeptember 3. és 5. között megrendezett Nyelvparádé a Millenárison. Itt a nyelvtanulási lehetőségek mellett külföldi tanulási és munkavállalási ajánlatok sora is várja majd az érdeklődőket.