Kevés az olyan könyv, mely ismeretterjesztő kötetként is megállja a helyét, de egyetemeken is vizsgáznak belőle. A Nyelv és a nyelvek ilyen. A kötet az emberi nyelvről szól, méghozzá a lehető legtöbb aspektusból. A tulajdonképpeni nyelvtan, azaz az emberi nyelv felépítésének kérdésén túl olyan kérdéseket is feszeget, mint hogy miképp dolgozza fel az agy a nyelvi információt, hogyan kapcsolódik össze a beszéd és a gondolkodás, miben különbözik az emberi és az állati nyelv, vagy éppen hogyan tanuljuk meg anyanyelvünket.

A kötet története

A hetvenes években a Fiatal Nyelvészek Munkaközössége új általános és középiskolai tankönyvcsomagot dolgozott ki. Bár a kísérleti tananyag próbája jól sikerült, végül mégsem kerültek be hivatalos tankönyvek sorába. A munka során felgyülemlett anyagot azonban érdemesnek látták hasznosítani, így született meg A nyelv és a nyelvek első, 1984-es kiadása. Szerzői között a hazai nyelvtudomány legkiválóbb képviselői, közöttük például az azóta elhunyt Réger Zita, Szabolcsi Anna, jelenleg a New York-i Egyetem oktatója, illetve Pléh Csaba, jelenleg a BME Kognitív Tudományi Központ vezetője is szerepel.

A kötet az évek során egyre bővült, a következő kiadásokkal újabb és újabb részek kerültek bele: Nádasdy Ádám az írásról, Bánréti Zoltán a pszicholingvisztikáról, Kis Balázs és Prószéky Gábor pedig a számítógépes nyelvészetről írt fejezetet.

Az ötödik kiadás hosszú ideig letölthető volt az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapjáról. A hatodik kiadás megjelenésével ez sajnálatos, ám érthető módon eltűnt. A hatodik kiadás az ötödikhez képest nem tartalmaz új fejezeteket, ellenben minden fejezet feladatokkal egészült ki.

A hatodik kiadás

A kötet négy nagy fejezetre oszlik. Az első a nyelv mibenlétével foglalkozik, és három alfejezetre oszlik: ezek az állati és emberi kommunikáció különbségével, a jelek természetével, illetve a nyelv leírásának módszereivel foglalkoznak.

A második fejezet a tulajdonképpeni „nyelvtan”: ez az egyetlen fejezet, melynek mind a négy alfejezetét (ezek a hangokról, a szavakról, a mondatokról és a jelentésről szólnak), egyetlen és azonos szerző, Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója jegyzi.

A harmadik fejezet a nyelv változatosságáról szól, az egyes alfejezetek egyetlen beszélő nyelvének változatosságával, a nyelv történeti változásaival, a nyelvek közötti különbségekről, illetve a változásban elillanó nyelv „megragadására” irányuló kísérletről, az írásról szólnak.

A negyedik fejezet A nyelv és használója címet viseli, sajátos módon ennek első alfejezete a nyelv és a számítástechnika kapcsolatáról szól, a további alfejezetek inkább a pszicholingvisztikához kapcsolódnak: az anyanyelv elsajátítását, az agynak a nyelvhasználatban betöltött szerepét, illetve a beszéd és a gondolkodás kapcsolatát tárgyalják. Az utolsó fejezet a nyelvfilozófiára, a nyelv és a megismerés kapcsolatára tér ki.

A feladatok

A kötetben felhasznált cikkeink

Beszélő majmok, kétkedő nyelvészek

A majmok is ragoznak?

Mint a legújabb kiadás újdonságáról, külön szólnunk kell a feladatokról is. A feladatokat Farkas Judit és Szabó Veronika állította össze. Ezek azért is kedvesek nekünk, mert két cikkünkből is bekerült egy-egy részlet a feladatok közé. A feladatok száma igen változó, van olyan alfejezet, ahol 13 is van, van, ahol csak kettő. A feladatok igen szellemesek és szórakoztatóak, és valóban segítenek megérteni, feldolgozni a leckék tartalmát. Találunk itt náthás verset, elgondolkozhatunk egy számítógép fordította szövegben található hibákon, elemezhetünk finn, svéd vagy török szóalakokat, mondatokat, sőt, egyes esetekben nekünk kell környezetünkben felmérést végeznünk.

A megoldásokat a kötet nem tartalmazza, de elérhetőek a könyv honlapján. Kissé rejtélyes, mi ennek az oka, hiszen az olvasó nincs mindig netközelben, aki pedig az innen kapott házi feladatot szeretné „megkönnyíteni”, az a neten éppúgy megtalálja a megoldást, mint ahogy megtalálná a függelékben. Mindenképpen pozitívum viszont, hogy ugyanitt elérhetőek olyan feladatok is, melyek terjedelmi okokból nem kerültek a kötetbe. (Sőt, tippet kapunk, hol szerezhetjük be kedvezményesen a könyvet.)