A kormányváltás óta összesen tíz alkalommal kérették be a Külügyminisztériumba a szomszédos országok nagyköveteit, a legtöbbször – hatszor – Szerbia budapesti képviselőjét – közölte Martonyi János külügyminiszter egy jobbikos képviselőnek adott írásbeli válaszában. A tárcavezető Szávay István kérdésére kifejtette: a budapesti szerb misszióvezetőt többek között a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény elfogadása miatt kérették be; a magyar nagykövetet három alkalommal hívták be a belgrádi külügyi tárcához.

A budapesti román misszióvezetőtől három alkalommal kért tájékoztatást a tárca, míg a bukaresti magyar nagykövetet ötször kérették be a román külügyminisztériumba – közölte. Azt írta, legutóbb a múlt hónapban Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár kérette hivatalába a román nagykövetet Victor Ponta román kormányfő március 19-i interjúja miatt, amelyben Magyarországot kedvezőtlen színben tüntette fel, februárban pedig George Ciamba román külügyi államtitkár bekérette Füzes Oszkárt Németh Zsolt parlamenti államtitkárnak a székely zászló használatáról tett kijelentései miatt, amelyben „a szimbolikus agresszió megszüntetését kérte a román kormánytól”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Korábban a budapesti román nagykövetet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karával kapcsolatos magyar álláspont kifejtésére és a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló, valamint a szobornál virágot elhelyezni szándékozó bukaresti magyar nagykövet feltartóztatásának ügyében kérették be a tárcához – idézte fel Martonyi János.

Emlékeztetett: a bukaresti magyar képviselet-vezetőtől egyebek mellett Németh Zsoltnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata, Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író tervezett romániai újratemetése és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a romániai regionális átszervezésről tett nyilatkozata miatt kértek tájékoztatást, továbbá arról, hogy miért ad otthont Székelyföld brüsszeli irodájának a Magyar Régiók Háza.

Míg Budapesten 2010 óta a szlovén nagykövetet egyszer sem kérették be a Külügyminisztériumba, Szent-lványi István ljubljanai nagykövetnek kétszer is meg kellett jelennie a szlovén külügyi tárcánál: 2011-ben sérelmezték, hogy egy magyar uniós elnökségi kiadványban a magyarországi szlovén kisebbség által lakott Rába-vidéket „vend vidékként” említették, 2010-ben pedig egy Rába-vidéki szlovén nyelvű óvoda bezárásáról kérdezték a diplomatát – tudatta Martonyi János. Megjegyezte: ugyancsak kétszer kértek tájékoztatást a kijevi magyar nagykövettől, Ukrajna budapesti nagykövetét azonban egyszer sem kérették be a tárcához.

2010 óta egyszer hívatták be a budapesti szlovák nagykövetet a Külügyminisztériumba: 2011-ben Németh Zsolt berendelte Peter Weisst, amiért a magyar állampolgárság felvétele miatt Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozót megfosztották szlovák állampolgárságától – közölte. A miniszter hozzátette: a kormány egyszer sem kérette be Ausztria és Horvátország nagykövetét, és a bécsi, valamint a zágrábi magyar nagykövetet sem hívták be az ottani külügyi tárcához.

Martonyi János kiemelte, a nemzetközi gyakorlat szerint a nagyköveteket akkor kéretik be, amikor a kétoldalú kapcsolatokban kialakult feszültségnek hivatalos keretek között kívánnak hangot adni. Máskor a célnak inkább az felel meg, hogy az adott állam a másik félnél akkreditált nagykövetét küldi be a fogadó ország külügyminisztériumába tiltakozni, magyarázatot kérni vagy tájékozódni, aminek hasonló a súlya.

Ezért az, hogy hányszor kérették be a nagykövetet, illetve hányszor kérették be a magyar nagykövetet, önmagában nem objektív mércéje a kétoldalú kapcsolatok minőségének vagy a nemzeti érdekérvényesítés határozottságának – vélekedett a külügyminiszter.