A Wikipedia "Udmurt nyelv" cikke: óriási! Kicsikét idézek belőle:

Udmurt Magyar

усьыны [us̡ɨnɨ] esni

улыны [ulɨnɨ] élni

удыны [udɨnɨ] ’itatni’ adni

тодыны [todɨnɨ] tudni

мыныны [mɨnɨnɨ] menni

1. nahát a fenti szavak a héberrel is mind rokoníthatók.

2. az udmurtban sincs F - s az F hiánya a nem magyar finnugor nyelvekben - mint ismeretes - a legfőbb vesszőparipám.

3. A "tud" szó a NEM ŐSI, de európai eredetű D-vel a finnben is, udmurtban is, és a héberben is egyszerűen ugyanaz a szó. Pedig "alapszónak" túlzás volna tekinteni.

4. az alábbi hozzászólásban említett van'á - van szó, úgy látom, nem a magyar "van", hanem: "mind, az összes" jelentésű és a

5. kenyér - jelentést az udmurtból (s nemcsak a Wikiből), nem találom. Linket megköszönök.

***

S most ugrik a majom a vízbe:

tényleg találtam néhány közelebbi hasonlóságot az udmurt és a magyar nyelv között, mint a héber és a magyar között. Na, végre. Mert a magyar szerintem is "inkább maradt eurázsiai" (s így még ősibb nyelv), mint a héber.

@arafuraferi: "balti finn is benne van, meg a finn-volgai nyelvek" helyett "balti finn is meg volgai is", de még ez is hibás, szóval "balti finn, mordvin meg cseremisz is benne van" akartam írni, mielőtt valami epés megjegyzést kapok, hogy mi a francnak olvasok, maradjak szakbarbár.:)

@Fejes László (nyest.hu): És amúgy is (bár igaz én jöttem a táblázattal, de közben rájöttem), hogy ebben csak az urali eredet lehet biztos jelölés, hiszen a szavak elveszhettek pl. a szamojéd nyelvekből, akkor lehet, hogy uráli az, amit finnugornak tartanak ma, vagy a finn-permi nyelvekből akkor lehet finnugor az amit ugornak tartanak. Tehát a meglévő anyag hasonlóságát lehet alapul venni.

@Fejes László (nyest.hu): szerintem FP=finn-permi nyelvek, de ha valami titkosírást használtok, akkor valóban nem tudom. Igaz, hogy ebben a balti finn is benne van, meg a finn-volgai nyelvek is (mint írtam, hogy majd utánanézek nyelvre lebontva). Az is igaz, hogy sok esetben ott van a fu jelölés is (kis betűvel), gondolom ez bizonytalanságot jelent. De nem erre alapoztam, hanem arra, hogy hasonlóbbak a szavak, ami lehet akár az ugor kor előtti egymásra hatás eredménye (inkább ez) és az az utáni együttélések eredménye is. Tehát én csak azt mondtam, hogy későbbi együttélés, nem pedig azt, hogy ugor kor utáni együttélés. A te általad kizárólagosan elfogadott elméleti családfa alapján nem lehetnének az udmurt szavak hasonlóbbak a finnél, mert ugyanolyan távolság van köztünk a nyelvcsaládfa szerint. Márpedig hasonlóbbak, de a kényes kérdésekre inkább nem szoktál válaszolni.

@Roland2: köszi

Bár pont a kenyér szót valószínűstik permi átvételnek.

A két leghasonlóbbat kihagytad :a létige E/3 alakja az udmurtban is ' van', mint a magyarban . Böй вaнь-a ? Vəj van'a ? - Vaj van ? Vagy még : keньыp - keŋɨr ami a kenyér szó rokona, bár axem az udmurtban kása,dara jelentése is van.

@arafuraferi: „jóval több esetben szerepel FP jelölés, mint 3, de mint mondtam majd jobban utánanézek” Ne felejts el annak is utánanézni, hogy mit jelent... Sajnos ez az egy megjegyzésed elárulja, hogy mennyit értesz meg mindabból, amit szorgalmasan összeolvasol.

@Fejes László (nyest.hu): jóval több esetben szerepel FP jelölés, mint 3, de mint mondtam majd jobban utánanézek. Viszont máshogy megközelítve a kérdést, az udmurt szavak közelebb állnak a magyarhoz:

(finn-udmurt-magyar sorrendben)

amta-ud-ad, yö-uj-éj, kaks-kik-két, nelja-nil-négy, viisi-vit-öt, kuusi-kwat-hat, ken-kin-ki, kuole-kul-hal, kuu-kej-háj, liemi-lim-lé, maksa-mus-máj, me-mi-mi sorolhatnám

persze szerinted ezek véletlenek

szerintem, meg nem véletlenek hanem az eleve nyelvjárásokra tagozódó alapnyelv egymás melletti változatainak sorozatos egymásra hatásának eredménye.

"nincs összefüggésben" nagyon is összefüggésben van, mert ugor együttélésen is csak egy lazább érintkezést (kölcsönhatásban más finnugor népekkel, aszerint, hogy melyik ugor nyelvváltozatot beszélőknek melyik volt a szomszédja) lehet érteni, nem pedig egy egységes ugor népet.

@Fejes László (nyest.hu): jóval több esetben szerepel FP jelölés, mint 3, de mint mondtam majd jobban utánanézek. Viszont máshogy megközelítve a kérdést, az udmurt szavak közelebb állnak a magyarhoz:

(finn-udmurt-magyar sorrendben)

amta-ud-ad, yö-uj-éj, kaks-kik-két, nelja-nil-négy, viisi-vit-öt, kuusi-kwat-hat, ken-kin-ki, kuole-kul-hal, kuu-kej-háj, liemi-lim-lé, maksa-mus-máj, me-mi-mi sorolhatnám

persze szerinted ezek véletlenek

szerintem, meg nem véletlenek hanem az eleve nyelvjárásokra tagozódó alapnyelv egymás melletti változatainak sorozatos egymásra hatásának eredménye.

"nincs összefüggésben" nagyon is összefüggésben van, mert ugor együttélésen is csak egy lazább érintkezést (kölcsönhatásban más finnugor népekkel, aszerint, hogy melyik ugor nyelvváltozatot beszélőknek melyik volt a szomszédja) lehet érteni, nem pedig egy egységes ugor népet.

@arafuraferi: „ Itteni cikkek is szólnak arról, hogy az eddigi nyelvfejlődési modellek nem jól fejezik ki a valóságot” Persze, vannak kritikák, de ezek még nem értek valamilyen új modellé. Azt azonban a kritikusok sem állítják, hogy a nyelvi érintkezés a nyelvrokonság egyik formája volna. Szóval nem kell keverni a dolgokat.

„Az Uralothekban több finn-permi eredet szerepel fő jelölésként” Várom a konkrét adatokat! :D

Az ugor alapnyelv rekonstruálásának nehézsége pedig nincs összefüggésben a felvetett kérdésekkel.

előállítása=rekonstruálása

"többszörösen is hatottak egymásra." nem véletlen, hogy egy egységes ugor alapnyelv előállítása eléggé nehéz.

@Fejes László (nyest.hu): Itteni cikkek is szólnak arról, hogy az eddigi nyelvfejlődési modellek nem jól fejezik ki a valóságot, illetve túlzottan leegyszerűsítettek, és ezekre a nyelvtudománynak is vannak alternatív modelljei (hullámelmélet stb.). Szóval a tudomány se nem egységes se nem végleges álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Énszerintem az egymás szomszédságában elő rokonnyelvek többszörösen is hatottak egymásra.

"a magyarra gyakorolt permi hatást talán ha három szó igazolja" Az Uralothekban több finn-permi eredet szerepel fő jelölésként (bár iga z ebben a finn is benne van, de feltételezem, hogy a későbbi érintkezések nem velük történtek, hanem a közelebbi permi nyelvekkel mondjuk, illetve volgai nyelvekkel - tudom ilyen sincs:-)). De majd jobban utánanézek, ha tudok.

@Krizsa: "Mert a tudomány valóban nem népszavazás kérdése." én nem a tudományról beszéltem (hisz a tiedet eleve alternatívnak soroltam be, mert nem elfogadott tudományosan), hanem az alternatív elméletekről, mert ott divat a szavazásos módszer.

@arafuraferi: „te csak a gyökereket ismered el a nyelvrokonságban, holott a nyelvet a későbbi érintkezések is "genetikusan" befolyásolják” Több dologban tévedsz. Legelőször is abban, hogy ez az én álláspontom. Nem, ez a tudomány álláspontja. A tudomány azt tekinti rokonságból eredő vonásnak, ami a közös alapnyelvből származik. Minden más nyelvből eredő dolog jövevényelem, függetlenül attól, hogy rokon nyelv-e az átadó nyelv. Magát a hatást egy nyelvész sem tagadja, csak nem keveri össze a kettőt.

Egyébként a magyarra gyakorolt permi hatást talán ha három szó igazolja... és még az sem biztos, hogy ezek közvetlen érintkezéssel kerültek a magyarba. Szóval állításod még a te, fogalmazzunk úgy, „a tudományostól eltérő” elméleti keretedben sem állja meg a helyét.

..."(kivétel ez alól Krizsa héber-magyar gyöknyelvrokonság-elmélete lehet, amit nem fogadnának be, bármennyire is finnugor-ellenes, és tudjuk miért nem tennék)."

***

Én még sehol nem írtam azt, hogy héber-magyar (...:-)nyelvrokonság. Miért nem?

Mert nem ez a kettő, hanem az általam emlegetett NÉGY ÉLŐ (...)nyelv hasonló. Mind a négy egy közös, az utolsó Özönvíz előtti protonyelv leszármazottja. Egy olyan nyelvé, aminek már az Özönvíz UTÁNI sumér is csak az egyik utódja lehetett.

A magyar és a héber azért lett általam együttvizsgálva, mert

1. ÉN csak EZEN A KÉT (...:-))) nyelven tudok jól

2. mert csak A MA ÉLŐ (...) nyelvek közül ez a kettő hasonlítható legjobban. De ha a holt nyelveket már rendesen, vagyis az összehasonlító (...)nyelvészet módszerével fejtették volna meg, akkor egy tucat ókori nyelv lehetne még közelebbi a magyarhoz.

***

Abban meg ne nagyon "reménykedj", hogy "úgyse fogadnák és tudjuk, miért:-)". Mert a tudomány valóban nem népszavazás kérdése. Elég lesz ahhoz egy-két-néhány további független hozzáértő... ha a tisztességes érdek megvan...

Példa: nagyon sok arab és izraeli diák tanul Magyarországon és ez senkit nem zavar. (Vannak nálatok olyan egyetemi szakok, amelyek elismerten jobbak:-). Viszik a tandíjat, igen? És akkor nincs több probléma - nagyon jól érzik magukat Magyarországon.