Semjén Zsolt a konferencián kiemelte: minden nemzet jogát el kell ismerni a létezéshez, és védeni kell mindeni nemzetiségnek azt a jogát, hogy saját kultúráját, nyelvét, hagyományait megőrizhesse és ápolhassa.

A kisebbségi nyelvek, kultúrák értéket képviselnek – mondta. „Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos gazdagság”, amelyet kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek – fogalmazott Semjén Zsolt.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint minden nemzet értékhordozó közösség, az „emberiség termőformája a nemzeti lét”, ennek kiveszésével az emberiség válna szegényebbé.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy ma két nagy tévedés van jelen Európában: az egyik szélsőség „egyfajta kozmopolita ideológia nevében” azt mondja, hogy nem érték, ha egy közösség kötődik saját tradícióihoz, hagyományaihoz. A másik szélsőség pedig az a nacionalista és soviniszta felfogás, amely egy nemzet vélt érdeke alapján tagadja más nemzetek létezéshez való jogát. Ez ugyanolyan tévedés, ez is a nemzeti kultúrák ellen irányul – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke arról beszélt, hogy a multikulturalizmus liberális modellje Európában végleg megbukott, működésképtelen. Hozzátette: gyakran kísért az a veszély, hogy az európai integráció a globalizáció negatív irányába csap át.

Olyan belső európai párbeszédre van szükség, amely képes jól meghatározható tartalommal megtölteni az európai közös értékeket, képes áthidalni, lebontani a „mentális vasfüggönyt” Nyugat-Európa és a volt kommunista országok között, és amelynek eredményeképpen a valóban erős Európa integrálni volna képes a bevándorlókat – fogalmazott.

Az EP alelnöke szerint jelen pillanatban Európa ebből a szempontból gyenge, a kultúrák közötti párbeszéd helyett „nacionalista nagymonológokat” hallani. „Kétezer éves zsidó-keresztény gyökereinket egy tollvonással töröltük, a globalizációs nyomás alatt hagyományainkról lemondtunk, a gazdasági érdekek viszont a tágabb értelemben vett kulturális érdekeinket írják felül” – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Egy, romániai diákok körében végzett felmérés eredményeire utalva arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy a jövő nemzedéke a bevándorlókkal szemben még elutasíthatóbbá válhat, a kirekesztést és elnyomást harsogó szélsőséges demagógia iránt az eddiginél is fogékonyabb lesz. Ezen sürgősen változtatni kell, amiben az oktatásnak kiemelt szerepe van, mert különben párbeszéd helyett árokásásra lehet berendezkedni – fejtette ki.

Tőkés László szerint Magyarország és a magyarok programszerűen segíthetnék elő a kultúrák közötti párbeszédet.

Németh Zsolt külügyi államtitkár köszöntőjében szintén a multikulturalizmus liberális modelljének válságára mutatott rá. Ez idézte elő azt, hogy Európában megerősödtek a radikális, szélsőséges politikai nézetek, hogy az etnikai türelmetlenség fellángolt nemcsak Közép-Európában, hanem Európa nyugati felén is, és politika-, pártpolitika-formáló tényezővé tudott válni.

Hozzátette: a multikulturalizmus közösségi azonosságtudatot megerősítő, hagyománytisztelő modellje ugyanakkor erősödik, „kibontakozás, jövő előtt áll”. Az EU alapjogi chartája ezért foglalja magában a sokszínűség tiszteletben tartását, és ezért esik egyre több szó az intézményi garanciákról. Európa ereje a kulturális sokszínűség – szögezte le az államtitkár.

Németh Zsolt úgy fogalmazott: Magyarországnak kézenfekvő feladata, hogy „kisebbségi mintaországként” próbálja megteremteni a magyarországi kisebbségek életének feltételrendszerét. Értékelése szerint a jelenlegi alkotmányozás ezt az elképzelést is szolgálja.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke,  a  romániai magyarok kulturális autonómiájának megteremtésével, a szükséges törvények megalkotásával kapcsolatban elmondta: bízik benne, hogy  2011 lesz az az év, amikor ennek intézményi garanciáját meg tudják teremteni. Ezzel összefüggésben kiemelte: a többségi társadalommal meg kell értetni, hogy a kisebbségeknek adott jogok nem csorbítják a többség jogait.

Kelemen Hunor szerint a romániai magyar törekvésekben nagy segítséget tud nyújtani az anyaország, Magyarország és az Európai Unió. Mint mondta, az uniónak előbb-utóbb kodifikálnia kell a kisebbségek jogait, és úgy vélte, hogy ebben a magyar EU-elnökség is sokat tesz.

Tytti Isohookana Asunmaa, volt finn kulturális miniszter, az oului egyetem tanára arról beszélt, hogy a modern Európában „nincs monokultúra, csak a multikulturalizmus elfogadása a megoldás”. A finn politikus, aki az Európa Tanács számára 2001-ben készített jelentést a moldvai csángók helyzetéről, elmondta még, hogy azok bizonyultak a legsikeresebb multikulturális országoknak, például Ausztrália, Kanada vagy Svédország, amelyekben elfogadták és támogatták az anyanyelv megőrzését.

Bíró Ágnes, volt szlovákiai kulturális államtitkár, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) politikusa felszólalásában bírálta azt, ahogy a szlovák politika a kisebbség jogait kezeli. A szlovákiai magyarok helyzetéről szólva úgy fogalmazott, hogy „a nemzetállamot erőltető tendenciák felbukkanásával viaskodunk”. Hangsúlyozta, hogy megoldást „az autonómiák létjogosultságának elismerése” jelenthet az Európai Unió tagországaiban, „egyébként a magyar szín lassan de biztosan eltűnik a környező országokból”.

Németh Zsolt a  magyar-szlovák viszonyról szólva kijelentette, hogy minőségileg más helyzet alakult ki az elmúlt egy évben, mert a süketek párbeszéde helyett érdemi együttműködés kezdődött.