Az 1988-ban indult Élőnyelvi Konferenciák sorozat az első olyan tudományos kezdeményezés volt, amely a határon inneni és túli nyelvészeket együtt, egy fórumon szólaltatta meg a találkozás és együttműködés szándékával. A 16. Élőnyelvi Konferenciát a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete rendezte meg.

A főiskola épülete
(Forrás: Wikipedia)

Beregszász tökéletes otthont biztosított a konferenciának, a határ menti város - távolságai és épületei okán is - kellő intimitást nyújtott a mintegy száznegyven regisztrált résztvevőnek. A település központjában lévő főiskolai épület méltó módon felújított, de mégis ódon terei a klasszikus konferenciák hangulatát idézték fel.

Az Esztergom teremben Csernicskó István, a szervezőbizottság elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Orosz Ildikó, a főiskola elnöke és Soós Kálmán rektor hivatalosan is megnyitotta a konferenciát. A rektor beszédében nagy hangsúlyt kapott a gondolat, miszerint az anyanyelv  közösségi megtartó és összetartó erő. A megnyitóbeszédek után a plenáris előadások következtek. Szépe György (Pécsi Tudományegyetem, Magyarország), Petteri Laihonen (Jyväskyläi Egyetem, Finnország és Debreceni Egyetem, Magyarország), Tánczos Vilmos (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia), Lanstyák István (Comenius Egyetem, Pozsony, Szlovákia) és Beregszászi Anikó (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász, Ukrajna) mutatták be legújabb eredményeiket nyelvpolitika és nyelvi jogok, nyelvideológiák és nyelvmenedzselés témakörökben.

Nyelvpolitika és nyelvtervezés

A megnyitó napjának délutánján már elkezdődtek a kb. negyedórás szekcióelőadások az Esztergom-, a Győr- és az Újpest-teremben. A tantermek azokról a magyarországi településekről, illetve városrészekről kapták nevüket, amelyek önkormányzatai segítséget nyújtottak a felújításban.

A munkácsi vár madártávlatból
(Forrás: Wikipedia)

Első napon a Nyelvpolitika, nyelvi jog, a Nyelv, kétnyelvűség és oktatás, valamint a Terminológia-politika műhely előadásai hangzottak el. Az első csoportban többek között hallhattunk a moldvai magyar nyelvi tervezés legitimitása kérdéseiről, a ruszin nyelv helyzetéről és a szlovákiai nyelvi jogsegélyről; a másodikban a magyar tannyelvű iskolák tankönyvellátásáról, a felnőtt migráns nyelvoktatásról, a leendő tanárok nyelv- és kisebbségpolitikai ismereteiről. A harmadik szekcióban a Károli Gáspár Református Egyetemen Fóris Ágota vezetése alatt működő Terminológia Kutatócsoport tagjai adták elő kutatási eredményeiket. Az előadások elsősorban a magyar terminológia-politika elveinek, módszereinek és legfontosabb területeinek feldolgozása nyomán szóltak a magyar nyelvű terminológia-politika fejlesztés indokairól és a bevezetés lehetséges módszereiről. Az Élőnyelvi Konferenciák életében először került sor terminológia, illetve terminológia-politika témában előadások megtartására, melyek nem csupán általános megállapításokat tartalmaznak, hanem konkrét kérdéseket és célokat egyaránt felvetnek.

Elsőként Fóris Ágota beszélt magáról a terminológia-politika jelentőségéről, majd annak tervezéséről és fejlesztési feladatairól. Ezt követte a terminológiai szabványosítás és harmonizáció alaptételeiről szóló előadás B. Papp Eszter tolmácsolásában; majd a szabványosítás kárpát-medencei online forrásairól Bölcskei Andrea, az írás és a helyesírás terminológiai kérdéseiről pedig Bérces Emese beszélt. Ezek után Gaál Péter előadását hallhattuk az online szótárak szerepéről a magyar-magyar nyelvhasználatban, majd egy hiányzó magyar nyelvű nyelvészeti terminológiai szótárról tartott H. Varga Márta előadást.  Végezetül a sport és a műszaki terület terminológia-politikához kapcsolódó lehetőségeit mutatta be Mátis Bernadett, illetve Zabóné Varga Irén.

A szekciók vitái után könyvismertető következett. Kontra Miklós Hasznos nyelvészet című tanulmánykötete mellett a Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák című munkát - a 15. Élőnyelvi Konferencián elhangzott előadások gyűjteményes kötete -, majd a Megtart a szó című kötetet mutatták be. Ez utóbbi mű a kárpátaljai magyar nyelvhasználat nézőpontjából foglalkozik többek között a kétnyelvűséggel, a fiatalok anyanyelvű oktatásával és a magyarul való megszólaláshoz fűződő jogokkal.

Nyelv és öntudat

A második napon háromszor három szekció előadásai közül választhattak a résztvevők. A reggeli órákban Nyelvhasználat, nyelvi változás, nyelvcsere, Identitás, sztereotípiák, nyelvi attitűd, valamint Nyelvi ideológia, nyelvi mítosz címek alatt hangzottak el figyelemfelkeltő felszólalások. Napközben a Helységnév, névhasználat, nyelvjárás, a Kétnyelvűség, nyelvhasználat Kárpátalján, valamint a Metanyelv, szaknyelv szekciók következtek. Ez utóbbiban hangzott el Eitler Tamás előadása a reklámüzenetek textuális metafunkciójáról, majd Szabó Gilinger Eszter beszélt Békéscsaba nyelvi látképéről a helyi szlovákság szempontjából. Utánuk Nyakas Judit következett a szaknyelvi változásokról, végül Hardiné Magyar Tamara a teológiai szakmai nyelvhasználatról tartott előadásaikkal.

A Munkácsi vár belülről
(Forrás: Wikipedia)

A délutáni szekciókban Nyelvi változatok, nyelvi változás, Idegennyelv- másodnyelvoktatás és  Kétnyelvűség, nyelvhasználat Kárpátalján címeken tartottak vitaindító felszólalásokat az előadók. Ezek után az érdeklődők megtekinthették Szomjas György Portréfilm egy kalotaszegi prímásról: Neti Sanyi című dokumentumfilmjét, majd szakmai beszélgetésre került sor Halmos Bélával, a film zenei szerkesztőjével, amit Halmos Béla rögtönzött hegedűkoncertje és közös népdaléneklés zárt. A konferencia egy egész napos kárpátaljai kirándulással ért véget, amelyen a Munkácsi vár mellett a Vereckei-hágóhoz is eljutottak az érdeklődők. A konferencia végén döntés született arról is, hogy a következő, 17. Élőnyelvi Konferenciát a Szegedi Tudományegyetem szervezi 2012-ben.