Sajtóhírekre hivatkozó, hétfő esti közleményében Guy Verhofstadt úgy vélte, a Brüsszelbe küldött levélben továbbra sincs válasz a „fő vádra". „A kérdés nem csupán a médiatörvény technikai jellegű kiigazításaira vonatkozik, hanem a törvény alapvető módosítására" – áll a közleményben, amely szerint „egyértelműen téves" a kormánynak az az érvelése, hogy a törvény megfelel a regisztrációval, pluralitással és az eredetországgal kapcsolatos EU-szabályoknak.

Verhofstadt szerint nincs olyan EU-tagország, ahol minden médiát előre regisztráltatni kell. Lehet, hogy ez nem ütközik magába az uniós audiovizuális irányelvbe, de egyértelműen sérti az alapjogi EU-charta sajtószabadságot garantáló 11-es cikkelyét – emelte ki a belga EP-képviselő. Az eredetország elvét pedig csak nagyon meghatározott területeken lehetséges mással helyettesíteni, nem pedig általánosított módon, ahogyan azt a magyar törvény teszi – vélte.

„Ha a magyar kormány nem képes megérteni az ügy súlyosságát, továbbra sem kívánja megtenni a szükséges módosításokat, és nem vesz tudomást az EBESZ bíráló értékeléséről, az ALDE csoport (a liberális EP-frakció) az Európai Bizottság állásfoglalását fogja kérni annak elérésére, hogy fokozza a nyomást a kormány elleni hivatalos eljárás kezdeményezése érdekében" – áll a közleményben, amely szerint Verhofstadt határozott véleménye továbbra is az, hogy jelenlegi formájában a médiatörvény sérti az EU alapelveit.

Brüsszel hisz a gyors rendezés lehetőségében

Gyorsan kívánja rendezni Brüsszel a magyar médiatörvény ügyét – közölte Brüsszelben újságírókkal Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szóvivője.

Az Európai Bizottság kedd déli sajtótájékoztatóján Todd megerősítette az előző nap az MTI-nek adott nyilatkozatát, miszerint Kroes és munkatársai nagyon elégedettek a hétfőn megkapott magyar kormányzati válasszal, amely a biztos által a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban emelt kifogásokra született.

A magyar fél – emlékeztetett a szóvivő – kifejezte készségét arra, hogy szakértői szinten egyeztessen az uniós végrehajtó testülettel a törvény vitatott pontjairól, és azon készségét is kinyilvánította, hogy ezen egyeztetések nyomán változtasson a törvény szövegén.

Az Európai Bizottság kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, és készen áll a szakértői egyeztetések mielőbbi megkezdésére – mondta a szóvivő. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az ügy rendezése nem hónapokon, hanem inkább valószínűleg heteken belül várható.

Azon kérdésre, miszerint jogsértési eljárást indít-e a bizottság Magyarország ellen, ha az egyeztetések nyomán nem bizonyul számára kielégítőnek a magyar álláspont, Todd leszögezte: nem jogsértési eljárásra, hanem a probléma kétoldalú egyeztetés révén történő rendezésére készülnek, ami gyorsabban hozhat eredményt, mint a peres eljárás.

Egy újságíró megkérdezte: ha a Neelie Kroes által felvetett három kifogás – a külföldi bejegyzésű médiavállalkozásokra kiterjedő hatály, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, illetve a regisztrációs kötelezettség – tekintetében a magyarok eleget tesznek a brüsszeli elvárásoknak, akkor annak nyomán a bizottság úgy tekint-e majd a médiatörvényre, hogy azzal minden rendben van? Todd válasza szerint ebben az esetben Neelie Kroes elégedett lesz, hiszen a bizottságnak az a feladata, hogy biztosítsa a nemzeti jogszabályok összhangját az uniós előírásokkal, jelen esetben az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelvvel.

Egy újságíró felvetette, hogy ezek szerint a médiatestület függetlenségének a kérdése már nem okoz gondot a bizottságnak. A szóvivő válaszában megismételte korábbi közlését, miszerint a szóban forgó uniós irányelv csupán a médiahatóság függetlenségének a követelményét fogalmazza meg, de nem sorolja fel e függetlenség meglétének kritériumait, így a bizottság nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a magyar törvényi szabályozást.