A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését ígérték kormányra kerülésük esetére a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szombati fővárosi fórumán részt vevő ellenzéki pártok képviselői. A rendezvényen kritikai észrevételek hangzottak el a pedagóguskarról, és szó volt arról is, hogy a pályakezdőbérekhez is hozzá kell nyúlni.

Hiller István (MSZP) azt mondta: szakmai értelemben nincs oktatáspolitika, hatalmi politika van, és az egész jelenlegi rendszer a legkisebbeket, a 6-14 éveseket akarja „előre idomítani.” Ebben a pedagógusok eszközként szerepelnek – mondta, és teljes szakmai autonómiát ígért. Kiemelte: a köznevelési törvényből első lépésként vették ki, hogy a gyermek mindenfeletti érdeke áll a központban. Ennek visszaállításához kérte a jelenlévők támogatását. Az ellenzéki politikus a tankerületet életképesnek tartja, szerinte ezt érdemes megtartani, de azoknak társulásként kellene működniük. Az igazgatók jogosítványait visszaadná, s jelezte: a pedagógus-életpályamodellt megtartanák, a portfóliót ugyanakkor eltörölnék és új minősítési rendszert dolgoznának ki.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A volt miniszter kitért arra is: a Klik 68 milliárdos hiányt halmozott fel, s ez azért állt elő, mert az életpályamodell költségvetése megvan, de a közoktatásét csökkentették. A Klik nem megoldás, hanem maga a probléma – mondta, és kijelentette: azt kellő átmenettel megfogják szüntetni. Közölte: egész Európában egy kormány van, amelyik szűkítette a tudáshoz való hozzáférés lehetőségét, Orbán Viktoré, amely csökkentette a tankötelezettség korhatárát. Az MSZP-s politikus ördögtől való gondolatnak nevezte ezt a lépést, amely „pokolra küldi” a legszegényebb rétegekből származókat. Arról is beszélt, hogy „náciknak nincs helye a Natban”, és példaként Nyírő Józsefet említette. „Kivágjuk” – ígérte, és elmondta: visszaállítanák a kompetenciaalapú és lexikális ismeretek harmóniáját.

Hiller István visszaállítaná az állam által felügyelt, piaci alapú tankönyvellátást is. A pedagóguskar kötelezető voltát szintén megszüntetnék. A politikus végül közoktatási kerekasztal létrehozására is javaslatot tett. Véleménye szerint az világos állásfoglalás, hogy a kormány képviselői nem jöttek el a fórumra.

Karácsony Gergely (Együtt-PM) kiemelte: ami az oktatásban történt az elmúlt 3,5 évben, azt meg kell állítani. Kitért arra, hogy az iskolákat vissza kell adni a helyi közösségeknek, és a Kliket nemcsak meg kell szüntetni, hanem azt a szellemiséget, amit képvisel, fel kell váltania egy másiknak. Az inflációval, az adórendszer átalakításával, a pedagógus-béremeléssel a nullponton vannak – fogalmazott, s kormányra kerülésük esetére további béremelést és olyan progresszív adórendszert ígért, amelyben a magasabb keresetűektől várnak el szolidaritást.

A pedagóguskar szerinte azért lett kitalálva, hogy Hoffmann Rózsának a választások után legyen állása. Közölte: vissza kell állítani a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, korrekcióra szorul az egésznapos iskola is. Rossz lépésnek nevezte a hit- és erkölcstanoktatás kötelezővé tételét. Szerinte a felsőoktatásban az alapképzésben nem érdemes tandíjjal foglalkozni, arra kell biztatni mindenkit, próbáljon továbbtanulni, s eltörölnék a „röghöz kötést” is.

Arató Gergely (DK) a Klikről azt mondta: elsietett, erőltetett, politikailag motivált központosítás történt, amivel „átgázoltak” a pedagógusok autonómiáján. A Klik létrehozása azt is megmutatta: nincsen jó modellje az oktatás központosításának Magyarországon – közölte a korábbi államtitkár. Hozzátette: ezt a központosított rendszert meg kell szüntetni, és a döntéseknek helyben kell születniük, helyre kell állítani az intézmények szervezeti autonómiáját. Szerinte nagy a veszélye annak, hogy egycsatornássá válhat a finanszírozás és a miniszter teljesen szabadon dönthet, s fennáll a gyanú, hogy az intézményhálózat további szűkítésével akarnak forrásokat megtakarítani. Alapvetően normatív finanszírozást szorgalmazott, amely ott, ahol szükséges, korrigál.

Kitért arra is, a mostani ellenőrzési rendszer arra irányul, hogy „kordában tudja tartani” az újító szellemű pedagógusokat. A pedagóguskart feleslegesnek nevezte, az szerinte nem javítja a pedagógusok presztízsét, részvételét a helyi folyamatokban. „Kaptak a pedagógusok egy szigorú osztályfőnököt, aki megmondja, mikor kell hazamenni este a moziból” – fogalmazott. Elismerte, hogy elindult egy érdemi változás a pedagógusbérekben, bár szerinte sokkal rosszabb feltételekkel, mint amit ígértek. Ugyanakkor hozzá kell nyúlni a pályakezdőbérekhez is – szögezte le.

Pető Ernő (LMP) rámutatott: az alapvető céljaik azonosak, a Kliket ők is megszüntetnék. Úgy látja, jelenleg a költségvetésben hatalmi tényezők szabják meg az oktatás mozgásterét, és radikális visszaesés következett be a finanszírozásban a mostani kormányzati ciklusban. Az LMP is visszaállítaná a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, és tandíjmentességet kívánnak a felsőoktatásban. Hozzátette: Klinghammer István felsőoktatási államtitkár tevékenységének ugyanakkor nagyon sok pozitív eleme volt.

Tarján András (Magyar Liberális Párt) kiemelte: nem ideológia, hanem egyszerű haszonszerzés vezényli a kormánypártokat, és a közoktatás átalakítása ennek jegyében zajlik a szakmai szervezetek, szakszervezetek véleményének mellőzésével. „Engedelmes rabszolgává tett népet” nevelnének – fogalmazott, s egyetértett a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállításával.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke kiemelte: az oktatás nemcsak a pedagógusok ügye, hanem közügy, és következményeit minden magyar állampolgár viseli. Azt mondta, nem pártpolitikai, hanem kifejezetten szakmai tanácskozást szerveztek, ezért külön fájó, hogy sem a Fidesz, sem a KDNP nem delegált arra résztvevőt.