Korábbi kutatások kissé ijesztő képet festettek az amerikai társadalom tudományos tájékozottságáról. Kiderült például, hogy csupán egyharmaduk hisz a természetes kiválasztódás és az evolúció elméletében, viszont felük hisz valamilyen orvostudományi összeesküvés-elméletben. az már csak hab a tortán, hogy negyedük azt sem tudja, hogy a Föld a Nap körül kering – írja az IflScience. Egy új kutatás pedig arra mutat rá, hogy a politikai meggyőződés és a vallásosság összefüggésben áll azzal, hogy az illetők hogyan töltik ki a tudományos kérdésekről szóló kérdőíveket...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Dan Yahan, a Yale Law School munkatársa azt találta, hogy még azok az emberek is hajlamosak a saját hiedelmeik alapján megválaszolni tudományos kérdéseket, akik tanultak tudományt. Az eredményeket az Advances in Political Psychology című szaklapban fogja publikálni, de szabadon is elérhető az interneten.

A vizsgálatban 1800 résztvevővel töltettek ki egy sokféle tudományos kérdést tartalmazó tesztet. A kérdőívben szerepelt például az elektronok méretére vonatkozó kérdés, de a klímaváltozással kapcsolatosan kellett válaszokat adni. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy a személyes meggyőződések akkor kezdték el dominálni a válaszokat, amikor a résztvevőket arra kérték, hogy ők maguk fogalmazzanak meg egy-egy állítást.

Forrás: Wikimedia Commons / ESO/M. Kornmesser / CC BY 3.0

A személyes hitek tehát felülkerekednek a tényeken és az érveken; ezért van az, hogy sok kreacionistával vagy a klímaváltozást tagadóval találkozhatunk. Ez pedig azt mutatja, hogy egy ember gondolkodásának a megváltoztatása sokkal többet jelent annál, mint az ő meggyőzését a tények és a bizonyítékok által. De akkor mit lehet tenni, ha az észérvek és a tények nem számítanak a vallásos vagy politikai meggyőződésekkel szemben?

Kahan azt mondja, le kell bontani a tudományos elképzelésekhez asszociált politikai ideológiákat. A cél az, hogy ne legyen olyan, hogy egy tudományos kérdésről politikai ideológiák szerint gondolkodunk: ha valaki liberális, akkor így gondolja (pl. a nyelvművelés nem tudományos tevékenység), ha pedig a konzervatív, akkor az ellenkezőjében hisz (pl. a nyelvművelés tudományos tevékenység és szükség van rá). Ha ez megtörténne, akkor sokkal értelmesebb vitákat lehetne folytatni tudományos kérdésekről.

Forrás

Political, Religious Identity More Influential Than Scientific Literacy