Ha rájuk nézel, akkor a hipszterek márpedig hasonlítanak egymásra – erről a tényről divatblogok tucatjai számolnak be, ha mi magunk nem is hinnénk a szemünknek. A párizsi Collège de France matematikus kutató neurológusa, Jonathan Touboul legalábbis ebből a – széles körben osztott – alapfeltevésből indult ki, amikor azt kezdte kutatni, miért hasonlítanak annyira egymásra egy olyan szubkultúra képviselői, akik elvileg a normától való távolodást szeretnék kifejezni.

Drezdában vannak, akik nem kedvelik a hipszterstílust...
(Forrás: Kalispera Dell / Wikimedia Commons (CC BY 3.0))

A francia kutató A hipszterhatás: amikor az antikonformisták mind ugyanúgy néznek ki című munkájában egy matematikai modell segítségével bizonyítja be, hogy teljesen felesleges „eltérni a trendtől”. Akármennyire is próbálkozik ugyanis az egyszeri hipszter, minden esélye megvan arra, hogy a végén teljesen konform módon csak egy legyen a tömegből.

Ugyan a hipszterek tömegét elnézve magunk is arra a következtetésre juthatunk, hogy az organikuskávé-szürcsölő hipszterek bizony kimondottan hasonlóan néznek ki, Touboul tudományos magyarázatot ad a jelenségre.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„A különbözőségre való eltökélt igyekezet gyakran azzal végződik, hogy a hipszter következetesen más hipszterekhez hasonló döntéseket hoz – másképp fogalmazva ugyanúgy fog kinézni. Ezt a nyilvánvaló paradoxont a statisztikus fizika egy bevett modelljével oldjuk fel, kiegészítve azzal a késleltetéssel, amely az információ kommunikálásához szükséges. Egy általános fázisátalakulást mutatunk be a rendszerben: amikor a hipszterek túl lassúak a trendek érzékelésében, ugyanazokat a döntéseket hozzák, így ahogy az idő telik, [egymással] korrelálódva maradnak, míg trendjük periodikus függvényként fejlődik az idővel. Mindez addig igaz, amíg az adott populáció többsége hipszterekből áll.”

Minden rendben van addig, amíg egy házibuliban ismerősökkel találkozik a hipszter: ott valószínűleg semmi nem fenyegeti „egyéni” stílusát. Ha viszont egy olyan buliba látogat el, ahol sok hasonszőrű hipszter jelenik meg, és ahol a bulizók zömét nem ismeri, jó eséllyel köszön majd vissza ugyanaz a kalap, mellény, színkombináció, kecskeszakállka stb. (vagy nagyon hasonlóak), amit ő visel. Azaz teljesen felesleges minden erőnkkel a norma ellen harcolni, hiszen így pontosan ugyanúgy fogunk kinézni, mint minden más normabontó. 

Nincs mit tenni, mint kijelenteni: éljen hát a Budapesten is oly' divatos normcore!

A francia kutató munkája egyáltalán nem csak a hipsztersapik kiválasztásában segíti az olvasót. Az eredményeket Touboul szerint más statisztikai modellekre is alkalmazni lehet majd, így jól jöhetnek komoly megfontolást igénylő pénzügyi döntések kialakításakor, például olyan tőzsdei műveletek során, ahol a többségi trendekkel szemben igyekszünk komoly profitot elérni. Azaz tragikus hír ez a megrögzött hipsztereknek, hiszen egyénieskedésükkel akár az extraprofit világát is előrelendíthetik!

És ha hipszterlelkű olvasónk most már végképp elkeseredne a trend elleni harc hiábavalósága miatt, gyorsan javaslunk neki itt egy játékot: öltözesse fel saját hipszterét teljesen formabontó módon a Doll Divine nevű játékkal. Íme a szerkesztőségünk által összeállított, teljesen egyedi és nyilvánvalóan megismételhetetlen hipszterválaszték:

Hipsztereink egy igazi hipsztercelebritással

Forrás

The Mathematical Reason All Hipsters Look the Same – .Mic