-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
-
ganajtúrós bukta: @nasspolya: Igen. Utána nem adják meg a felvételinél a plusz pontokat. Azt hiszem B2 valam...2025. 01. 18, 18:57 Ismerjük vagy használjuk?
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: Számít valahol, hogy lejárt-e a 2 év vagy az államilag akkreditáció?2025. 01. 18, 16:18 Ismerjük vagy használjuk?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A legegyszerűbb az lenne, ha egyszerre módosítanák a nyelvhasználati és a vasúti törvényt, hogy összhangban legyenek, az egyik hivatkozzon a másikra.
A vonatkozó törvények módosításával szeretné elérni a nemzetiségi szempontból vegyesen lakott települések vasútállomásain és megállóin a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését a Híd magyar-szlovák párt. Ezt Bugár Béla pártelnök közölte hétfőn Kassán, miután találkozott a régió érintett településeinek polgármestereivel – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. Bugár azt mondta, hogy a Híd, mielőtt kezdeményezné a törvénymódosításokat, a kérdést még megtárgyalja a kormány illetékes képviselőivel.
„A probléma abban rejlik, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény a települések megnevezéseiről szól, míg a vasútról szóló törvény más terminológiát alkalmaz” – idézte Bugár szavait a TASR. A Szlovák Vasutak és a közlekedési minisztérium azon javaslatainak nincs értelmük, hogy a kisebbségi nyelven történő megnevezések kérdését a vasútállomásokon, illetve környékükön törvénymódosítás nélkül kell megoldani – vélte Bugár. Szerinte a legegyszerűbb az lenne, ha egyszerre módosítanák a két törvényt, hogy összhangban legyenek, az egyik hivatkozzon a másikra. Az érintett települések polgármestereivel lefolytatott megbeszélések Révkomáromban és Kassán is megmutatták, hogy van érdeklődés a kétnyelvű megnevezések iránt – húzta alá a politikus.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jakab Elemér, a Híd parlamenti képviselője azt állította, hogy a kétnyelvű táblák mintegy 250 települést érintenének a Szlovákiában lévő majdnem 3000 település közül. A két, ritkábban több nyelvű helységnévtáblák és középületi feliratok használata a több nemzetiség által lakott régiókban gyakorlatilag Csehszlovákia megalakulása óta (1918) politikai viták tárgyát képezik.
Szlovákiában ma a kisebbségi nyelvhasználati törvény engedélyezi a kétnyelvű településnevek és feliratok használatát azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri legalább a 20 százalékot. A közlekedési tárca a vasúti törvény részben másként fogalmazó paragrafusaira hivatkozva eddig elutasította a kétnyelvű vasúti helységnevek és feliratok bevezetését. A probléma rendezését az idei év második felére ígérik. A vasútállomások megnevezéseinek kétnyelvűsítéséért most folyó kampányt a szlovákiai magyar civil szervezetek indították. Ebbe a mozgalomba kapcsolódott bele a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd párt is.