Több brit történész „el akarja mozdítani” a hastingsi csatateret: megkérdőjelezi, hogy valóban azon a helyen dúlt az angol történelem leghíresebb csatája, amely jó ideje elfogadott.  Az ütközet 1066-ban zajlott le: Hódító Vilmos legyűrte az angolszász sereget, és megkezdődött a normann hódítás. A csatában az angol király, Harold életét vesztette, normann nyíl fúródott a szemébe.

Senlac Hillnek hívják a hivatalos helyszínt, amely pár kilométerre északra fekszik Hastings városától. A tájat a Battle Abbey – magyarul Csata apátság – uralja, és jelzi a hajdani csatateret. Az apátság az ütközet utáni évtizedekben épült a holtak emlékére. John Grehan történész szerint azonban az összecsapás valójában másfél kilométerrel északabbra zajlott, Caldbec Hillnél. Egy másik történész, Nick Austin öt kilométerrel délebbre, Crowhurst falu mellett teszi le a garast.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Grehan elsősorban azért kétli, hogy a csata a hivatalosan elfogadott helyen zajlott volna, mert sohasem kerültek elő sem emberi csontok, sem tárgyai leletek Senlac Hill földjéből, az apátság környékéről, pedig az ütközetben több ezer férfi halt meg. Grehan szerint a lelethiány oka, hogy a küzdelem valójában másutt dúlt, nevezetesen Caldbec Hillnél. Ezt támasztja alá, hogy a korabeli tanúk szerint meredek terepen, megműveletlen területen folyt az ütközet. Ez illik Caldbec Hillre. Senlac Hill ugyanakkor szelíd lejtésű, és művelték földjét. Caldbec Hill mellett szól az is, hogy tetejét Mountjoynak hívják, az pedig történelmi tény, hogy a normannok örömkőhalmot – franciául mount-joie-t – emeltek diadaluk örömére és emlékére. Mindemellett egy korabeli forrás 9 mérföldre teszi a csata helyét Hastingstől, Cardbec Hill pedig épp ennyire van tőle.

A csata egy jelenete a Bayeux-i kárpiton
(Forrás: Wikimedia Commons )

A másik történész, Nick Austin szintén rengeteg korabeli és valamivel későbbi dokumentum – köztük Hódító Vilmos birtok- és lakosság-nyilvántartási könyvének, a kétkötetes Doomsday Booknak – tanulmányozása után jutott arra, hogy az ütközet Crowhurstnél (magyarul: Varjúligetnél) volt.

A brit Csatatérszövetség (Battlefield Trust) tudósai két hónapon át vizsgálgatták az eltérő nézeteket. Arra jutottak, hogy nem tudják támogatni Austin teóriáját. Grehannel februárban beszélnek, de a The Daily Telegraph című lap tudomása szerint a szervezet úgy véli, hogy az ő csatahelye sem állja meg a helyét.

Nyilván nem véletlen, hogy a Hastings nevet viseli Agatha Christie novelláiban a belga Hercule Poirot angol barátja és segítője is. (A szerk.)