-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy szabályszerűség nyomába eredünk, ami megdöbbentő hasonlósággal működik Angliában és Amerikában. A kivételes eseteket is magyarázzuk. Tessék figyelni, a végén vizsga lesz!
A természetes nyelvekben a magánhangzók rendszere jellemzően változékonyabb, mint a mássalhangzóké. Az angol is természetes nyelv, ott is így van ez: sokszor a magánhangzóiról tudjuk azonosítani, hogy egy-egy beszélő honnan származik, hol töltötte a kisgyerekkorát, hol tanulta az anyanyelvét.
Ezúttal egyetlen angol magánhangzó sorsával foglalkozunk, azéval, amit leggyakrabban a-val jelöl a helyesírás, pl. ilyen szavakban: trap ’csapda’, bad ’rossz’, man ’ember’. Talán a legegyszerűbb, ha a kályhától indulunk: ez a középangol (11–15. század) rövid a. A mai standard angliai megfelelőjének magyaros átírásával bajban vagyunk, mert a magyar [a]-nál jóval elölképzettebb („magasabb”), hasonlóan a magyar [á]-hoz, viszont, úgymond, rövid, szemben a magyar [á]-val, ami hosszú. Jobb híján jelöljük [ä]-val (vagy [ä]-vel?). Az angol más változatainak „rövid a”-jára használhatjuk az [e]-t is: sok helyen ennek a magyar magánhangzónak megfelelő hangként ejtik.
A hangnak már a rövidségével kapcsolatban is elbizonytalanodhatunk, hiszen nagyon sok angol változatban csak zöngétlen hangok előtt valóban rövid (pl. trap), zöngések előtt jóval hosszabb (pl. bad [bád] ’rossz’), amint arról már írtunk a nyesten. Itt azonban nem erről lesz szó.
Fürdő-szélesedés
A bath-broadening ’fürdő-szélesedés’ vagy bath-tensing ’fürdő-feszesedés’ a nem hangtanászok számára angolul ugyanannyira értelmetlenül hangzik, mint magyarul. Ebben a kifejezésben ugyanis a bath egy magánhangzó „neve”, a középangol rövid a-é, az, hogy a szó fürdőt jelent véletlen és nem érdekes.
Ez a magánhangzó Anglia déli részén három szótagvégi zöngétlen réshang ([f], [θ], [sz]), valamint bizonyos szavakban két orrhang ([n], [m]) előtt hátracsúszott. Ezzel a magyar [a]-hoz lett hasonló a minősége, viszont azzal szemben hosszú is lett, mint sokunk ejtésében a magyar arra, balra szavakban. (Erről is volt már szó.) Jelöljük ezt [ā]-val. Példák: bath [bāθ] ’fürdő’ (ha nem megy a [θ], ejtsünk helyette nyugodtan [f]-t, legalábbis Angliában), half [hāf] ’½’ (ebben az l már rég eltűnt, csak a helyesírás őrzi, viszont ezért jobban emlékeztet az ugyanilyen jelentésű német halb-ra), ass [āsz] ’szamár’, dance [dānsz] ’tánc’, demand [dimānd] ’követel’ stb. Ezt a jelenséget jól ismerjük, mert megvan a standard brit ejtésben, ami Anglia déli részéről származik.
Philadelphiában és a környékén nagyon hasonló, de nem teljesen azonos környezetben ugyanez a magánhangzó nem hátra, hanem feljebb csúszott, zártabbá vált és szintén megnyúlt, kettőshangzóvá vált: kb. [ié]. Az egyszerűség kedvéért jelöljük [é]-vel. Ezt a jelenséget neveztük feljebb fürdő-feszesedésnek. Itt tehát bath [béθ], half [héf] stb. (Sok más amerikai változatban is van ehhez hasonló folyamat, de eltérő környezetekben. Mindez egy kiterjedtebb magánhangzó-csúszkának a része, amiről további részleteket a „Northern Cities Vowel Shift” kifejezéssel lehet kiguglizni.)
A fürdő környezete
A dél-angliai szélesedés orrhang előtt nem következetes. Szóvégi orrhang előtt nem fordul elő: man [män] ’ember’, ham [häm] ’sonka’, csak ha az orrhangot még egy mássalhangzó követi: can’t [kānt] ’nem tud’, sample [szāmpöl] ’minta’, de ilyenkor sem mindig: cant [känt] ’ferde’, band [bänd] ’banda’, camp [kämp] ’tábor’. Ráadásul olyan orrhang előtt is előfordul, amit magánhangzó követ: drama [drāma] ’dráma’, banana [bönāna] ’banán’. (Zöngétlen réshang előtt is találunk kivételeket, pl. bass [bäsz] ’sügér’, de jóval kevesebbet.)
Az utóbbi példáktól eltekintve a jelenségre az a jellemző, hogy olyan [f], [θ], [sz], [m] és [n] előtt csúszik és nyúlik az a, ami után nem áll magánhangzó. Tehát például a pass ’átmegy’ magánhangzója csúszik és nyúlik: [pāsz] vagy [pész], de a passage ’átkelés’ a-ja marad rövid: [päszidzs], vagy a philadelphiai man [mén] ’ember’, de manner [mänör], ham [hém] ’sonka’, de hammer [hämör] ’kalapács’.
Ehhez képest érdekes, hogy philadelphiában nem történik feszesedés például ezekben: exam [igzäm] (nem [igzém]) ’vizsga’ (pedig ham [hém] ’sonka’), decaf [díkäf] ’koffeinmentes’ (pedig calf [kéf] ’borjú’), math [mäθ] ’matek’ (pedig path [péθ] ’ösvény’), Mass [mäsz] ’Massachusetts’ (pedig mass [mész] ’tömeg’). De viszont feszesedést találunk a classy [klészí] ’klassz’, laughing [léfing] ’nevetve’, mannish [ménis] ’férfias’ szavakban, jóllehet ezekben magánhangzó jön a feszesedést kiváltani hivatott rés- vagy orrhang után.
(Forrás: Rita Molnár, CC2.5)
Határok
Ehhez hasonló jelenségeket korábban azzal magyaráztunk, hogy a szavakon belül is vannak szóhatárok. A classy így tulajdonképpen class+y, a laughing laugh+ing. Így azután ezekben a szavakban a réshangot (vagy a mannish-ben az orrhangot) tényleg nem magánhangzó követi, hanem egy szóhatár, hiszen ezek a mássalhangzók szó végén állnak.
Ugyanezt a trükköt nem tudjuk bevetni az exam-féle példák esetén. Itt legfeljebb olyasmivel próbálkozhatunk, hogy amikor a philadelphiaiak azt mondják exam, akkor tulajdonképpen arra gondolnak, hogy examination, amit valóban, szabályosan [igzäminéjsön]-nek ejtenek, hiszen itt az [m]-et magánhangzó követi. Csakhogy a szó közepén egyszercsak meggondolják magukat és mégsem fejezik be, lerövidítik, de a már kiejtett [ä]-t persze nem tudják visszaszívni. Figyeljük meg, hogy az összes ilyen példánk rövidítés: decaf(feinated), math(ematics), Mass(achusetts).
Az itt vázolt szóközben-meggondolós megoldás azonban nagyon életszerűtlen: egyszer-kétszer előfordulhat ilyesmi, de a philadelphiaiak következetesen így beszélnek. Ha felolvasnak és látják, hogy csak exam van odaírva, akkor is [igzäm]-ot ejtenek, véletlenül se [igzém]-et. (Vagyishát van [igzém] is, de akik így mondják, azoknak az examination is [igzéminéjsön], ebbe most ne is gondoljunk bele.)
Hasonlóság
Alternatívaként felmerül egy talán kevésbé formalizálható, cserébe az előbbinél egységesebb magyarázat. Ha két szó jelentésének egy része azonos vagy hasonló, akkor jó, ha a hangalakjaik is azonosak vagy hasonlítanak. A laugh ’nevet’ szót [léf]-ként ejtő beszélőknek könnyebb felismerniük ezt a szót, ha a laughing ’nevetve’ szóban is [léfing]-nek hallják, mint ha ez utóbbi esetben a „szabályos” [läfing] alakban fordulna elő. Tulajdonképpen éppen ezt fejezte ki az is, hogy egy szóhatárral elkülönítettük a tövet és a toldalékot: laugh+ing, mutatva, hogy ez a laugh ugyanaz a laugh.
A hasonlóságra (analógiára) építő megoldásunk előnye a határossal szemben, hogy az exam-féle eseteket is ugyanúgy tudja magyarázni: az exam és az examination jelentése azonos (csak a stílusértékük tér el), ezért előnyös, hogy az itt vizsgált magánhangzót mindkét esetben ugyanúgy, [ä]-nak/nek ejtjük. Tehát ha tetszik, az exam ejtése közben tényleg az examination ejtésére gondolunk, annak analógiájára nem feszesítjük az a-t.
A vizsga
Gyűjtsük ki Dua Lipa szövegéből a feszes és a nem feszes rövid a-kat. Segítségül megnézhetjük az írott változatot is. (Az énekes nem philadelphiai, hanem londoni, albán származású családból, tehát más szabályok szerint csinálja, de sok mindenre rá fogunk ismerni.)