Azokban a családokban, ahol „házirend” szabályaihoz kötik az internet használatát, kisebb arányban érik negatív tapasztalatok a gyermekeket a világháló használatakor – derült ki a Symantec számítástechnikai biztonsági vállalat szerdán bemutatott legújabb tanulmányából.

A Norton Online Family tanulmánya 24 országban, összesen több mint 19 ezer résztvevő megkérdezésével készült.

Szerte a világon a gyerekek csaknem 62 százaléka vallotta be, hogy érték már negatív tapasztalatok az interneten, tízből négyen komoly veszélyekkel szembesültek – helytelen képeket kaptak idegenektől, zaklatták őket vagy a kiberbűnözés áldozataivá váltak. Azok, akik aktív tagjai a közösségi oldalaknak, még sebezhetőbbekké válnak bizonyos tartalmakkal szemben.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Bebizonyosodott ugyanakkor a szülők felelőssége, hiszen az internethasználatra vonatkozó alapszabályok felállításával nagyon sokat tehetnek gyermekeik online védelméért – hangoztatta a szerdai sajtótájékoztató keretében Gombás László, a Symantec magyarországi szakértője. Ahol léteznek ilyen szabályok és követik is őket, a gyerekek alig több mint felét érik negatív élmények. Ezzel szemben a szabályszegőknél 82 százalékos az arány.

Minden bizonnyal sokat segítene a problémák elkerülésében az internethasználat oktatásának kiszélesítése. A tanárok 80 százaléka, a szülők 70 százaléka, a gyerekeknek pedig 44 százaléka gondolja úgy, hogy nem kapnak elég oktatást az online biztonságról.

A közösségi oldalak egyik legújabb, sajnálatosan növekvő jelentőségű jelenségére is felhívja a figyelmet a tanulmány: egyre terjed az úgynevezett cyberbaiting. Ennek során a gyerekek addig gúnyolják és hergelik tanáraikat, amíg azok zaklatott állapotba nem kerülnek. Reakcióikat a diákok felveszik, majd közzéteszik az interneten.

A kutatás szerint már minden ötödik tanár személyesen tapasztalta, vagy ismer olyan tanárt, aki átélte ezt a jelenséget.

A cyberbaiting nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanárok 67 százaléka véli úgy, hogy a tanulóikkal a közösségi oldalakon való barátkozás kockázatnak teszi ki őket. Mégis, 34 százalékuk hozzáadja baráti listájához a diákokat.

Magyarországon még mindig a televízió az uralkodó médium a gyermekeknél

Még mindig a televízió az uralkodó médium a 8-14 évesek körében, de az internetezés szorosan követi a televíziózást – számolt be a KID.COMM kutatási projekt eredményeiről a Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának egyik tagja egy műhelybeszélgetésen.

A médiatanács honlapján szerdán közölt beszámoló szerint Vass Ágnes a kutatással kapcsolatban tartott műhelybeszélgetésen a projekt fő célkitűzésének nevezte, hogy feltárja a 8-14 éves, iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait és attitűdjeit. A kutatás keretében kétezer gyereket és szüleiket kérdezték meg személyes adatfelvétellel.

Vass Ágnes a kutatás lényeges megállapításait bemutatva kedden elmondta, hogy a 8-14 évesek majdnem mindegyike szokott internetezni, a megkérdezettek több mint fele napi gyakorisággal használja a világhálót. A 13-17 éves korosztály képviselőinek 44 százalékával fordult elő, hogy az elmúlt évben böngészés, online keresés közben pornográf oldalra tévedt, 47 százalékukkal pedig az, hogy böngészés közben durva, erőszakos jelenettel találkozott.

A kutatásból kiderült, hogy a szülők a korábbiakhoz képest nagyobb arányban támaszkodnak a gyermekeik számára megfelelő tartalom kiválasztásánál a korhatárjelzésekre mind a televízió, mind a mozi esetében. Vass Ágnes rámutatott, hogy ez a pozitív változás a médiatanács – széles társadalmi egyeztetést követően elfogadott – korhatár –besorolással kapcsolatos ajánlásának hatékony érvényesülését is elősegíti.

Az internetezés előretörése miatt ugyanakkor fontos a hatékony műszaki megoldások alkalmazása is a kiskorúak védelme érdekében. A médiatörvény szerint a káros médiatartalmak – mint a pornográfia vagy az erőszak nyers, közvetlen, naturális ábrázolása – csak akkor lehetnek hozzáférhetők, ha elérésüket valamilyen hatékony műszaki megoldással korlátozzák a szolgáltatók. A műszaki lehetőségekről a médiatanács szintén ajánlást tett közzé, amely elsősorban a szolgáltatók számára készült, de az abban megfogalmazottak a szülők számára is értékes információt hordozhatnak.

Az uniós irányelv szerint a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell a médiaszolgáltatókat arra, hogy magatartási kódexeket dolgozzanak ki a gyermekprogramokat kísérő reklámokra, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró táp – és egyéb anyagokat ajánlanak, amelyeknek túlzott mértékű bevitele nem ajánlott. A médiatanács tagja megjegyezte, hogy a jövőben Magyarországon is szükség lehet olyan normák elfogadására, amelyek – az egészséges táplálkozási szokások figyelembe vételével – a jelenleginél hatékonyabban védik a gyermekek érdekeit.