A 13 és 17 év közötti fiatalok 91 százaléka az otthonában is hozzáfér az internethez, 93 százalékuknak van mobiltelefonja, 43 százalékuknak okostelefonja, ugyanakkor a fiatalok több mint felének családja kevesebb mint 50 könyvvel rendelkezik – olvasható abban a kutatási anyagban, amely Kósa Éva és László Miklós vezetésével készült a fiatalok médiahasználatáról.

László Miklós elmondta: a vizsgált tinédzserek fele tanórán is használta már telefonját. A fiatalok ugyanakkor kevesebb időt töltenek a televízió előtt, a csatornák közül szinte kizárólag a kereskedelmieket választják, azokon pedig a sorozatokat és a valóságshow-kat nézik. A szociológus kutató hozzátette: egyre több fiatal használja már vásárlásra is a világhálót. A közösségi oldalakon a vizsgált korosztály 93 százaléka van jelen, az itt meglévő kapcsolataik száma pedig Európában átlagon felüli. Az e-mailezés aránya visszaszorulóban van, a fiatalok ugyanis azonnali visszajelzésre vágynak – mondta László Miklós.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kósa Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára – hangsúlyozva, hogy a fiatalok a televíziótól egyre inkább az internethez pártolnak – fontosnak nevezte, hogy a gyermekek kontrollált körülmények között használják az egyes médiumokat. Sajnálatosnak nevezte, hogy a vizsgált korosztályba tartozók mintegy 70 százalékánál a szülők nem határoznak meg szabályokat a televízió, az internet vagy a mobiltelefon használatával kapcsolatban. A legtöbb fiatal szabályozatlanul tölthet fel pénzt a mobiltelefonjára, abba pedig végképp nem szólnak bele a szülők, hogy gyermekük mire használják a készüléket. Hozzátette: az internetet a fiatalok 65 százaléka használja ellenőrizetlenül, de ami különösen probléma, hogy a megkérdezett 13 és 17 év közöttiek háromnegyede úgy vélte, szüleinél sokkal jobban eligazodnak a világhálón.

Antalóczy Tímea, az MTA Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa a média óvodásokra gyakorolt hatásáról szóló előadásában azt hangsúlyozta: komoly probléma a szülői kontroll hiánya. Mint mondta, az óvodások 80 százaléka maga irányítja a televíziót, és sokuk jut nem nekik szánt tartalomhoz. A kisgyermekekben leginkább a híradó képei keltenek félelmet, kutatása szerint ugyanis közülük sokan látják ezeket a nem nekik való műsorokat.

Edvi Péter, a gyermekmentő szolgálat elnöke megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szolgálat felkérésére hatodik alkalommal készült átfogó, több mint egy éven át lefolytatott vizsgálat a fiatalok médiahasználati szokásairól, így mára már összehasonlíthatóvá váltak az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások.

Tudatos internethasználatra kell tanítani a fiatalokat

Az állam és polgárai, valamint a szolgáltatók együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az internet által nyújtott előnyök felszínre hozása mellett kiküszöbölhetők legyenek annak veszélyei is – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese. Mátrai Gábor szerint az új média megoldásai magukban hordozzák az értékteremtés lehetőségét, és a közvetített értékek egyre változatosabb eszközök segítségével juthatnak el a felhasználókhoz.

Gazdag Tibor, a Nemzeti Nyomozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályának alezredese „a felnőtt világ deficitjének” nevezte, hogy a szülők sokkal kevésbé értenek az új média nyújtotta lehetőségekhez, a többi között az internet használatához, mint gyermekeik. Az előadó azt hangsúlyozta, hogy a weboldalak mennyisége mára még a nyomozók számára is áttekinthetetlenné vált, és már becsülni sem lehet, hányan használják rossz célokra a világhálót. Mint mondta, a nyomozók számára az egyik legnagyobb kihívást az adja, hogy az elkövető és az áldozat gyakran két különböző kontinensen van.

Az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója szerint nem állítható, hogy az internet veszélyesebb lenne a korábbi médiumoknál. Virág György számos, a világháló használatával kapcsolatos sztereotípiát oszlatott el előadásában, a többi között azt, hogy főleg a magányos gyermekek használnák azt. Hangsúlyozta: a netező fiataloknak általában szilárd kortársi kapcsolataik vannak, és annál több időt fordítanak internetes kommunikációra, minél több valódi barátjuk van. Elmondta azt is: ritkán fordul elő, hogy egy fiatalt elcsábítani vágyó idegen az internetet használná eszköznek. A tinédzserek ugyan nagy számban ismerkednek idegenekkel a világhálón, de általában kortársakat ismernek meg, az itt megbeszélt személyes találkozások pedig a kölcsönösségen alapulnak, és a fiatalok – elmondásuk szerint – ezeken legtöbbször pozitív tapasztalatokat szereztek.

Vaskuti András bíró a kiskorú bűnelkövetők médiában való szerepeltetéséről beszélt előadásában, és az ezzel kapcsolatos szigorú magyar előírásokra és az ENSZ gyermekjogi egyezményére hívta fel a figyelmet. Ez utóbbi szerint nem tehető közzé a médiában olyan információ, amely alapján azonosítható egy fiatalkorú bűnelkövető, ez ugyanis későbbi életében hatalmas hátrányt jelenthet számára. A Fővárosi Bíróság tanácselnöke számos példát hozott ennek megsértésére a magyar médiában. Elmondta, hogy Simek Kitty nevére az egyik internetes keresőoldal több mint 140 ezer találatot ad ki, de a taxisgyilkos lányok is „sztárokká” váltak a magyar médiában. Elmondása szerint Nagy-Britanniában volt már arra példa, hogy egy büntetését letöltött fiatalkorú elkövető új személyazonosságot kapott, hogy zaklatásoktól mentesen folytathassa életét.