Az április 28-29-én megrendezett rigai Bologna-konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a bolognai folyamatnak fontos eleme a tanulmányok és képesítések elismerése. Az esemény résztvevői támogatták a tervet, mely szerint elismertetési kézikönyv készülne a felsőoktatási intézmények számára.

Az Európai Felsőoktatási Térség jeles szereplői annak érdekében találkoztak a rigai Bologna-konferencián, hogy javítsanak az elismerés, vagyis a külföldi tanulmányokat igazoló dokumentumok elfogadtatásának jelenlegi helyzetén – fogalmazott Juhász Júlia, aki a Magyar ENIC/NARIC Irodát képviselve vett részt a konferencián. Hozzátette: annak érdekében, hogy a mobilitás a gyakorlatban minél szélesebb körben megvalósuljon, az egyes országoknak el kell fogadniuk az egymásnál folytatott tanulmányokról szóló igazolásokat, és azokat megfelelőképpen kell beilleszteniük a saját oktatási, képesítési rendszerükbe. A konferencia éppen ezért céljaként fogalmazta meg, hogy összegyűjti mintegy száz résztvevőjének – köztük a felsőoktatási intézmények, a minőségbiztosítási szervezetek, és az ENIC/NARIC hálózat képviselőinek – követendő gyakorlatát, illetve ajánlásait. Emellett a találkozó jó alkalom volt az eszmecserére, és a problémák megvitatására, újragondolására, illetve az elhangzottak alapján a Nemzetközi Bologna Csoport Elismerési Munkacsoportja számára a javaslataik megfogalmazására is.

Annak érdekében, hogy a diplomák és végzettségek kölcsönös elismerése a gyakorlatban is megvalósuljon, a felsőoktatási intézményeknek is ismerniük és követniük kell a lisszaboni elismerési egyezményben foglalt elveket. A felsőoktatási intézmények autonómiája nem jelenthet kifogást az egyezményben szereplő rendelkezésekkel szemben – mondta Juhász Júlia.

Az egyezmény olyan élő dokumentum, amely útmutatást ad a korrekt elismeréshez. Arra ösztönzi az elismerő hatóságokat, – ide értve a felsőoktatási intézményeket is – hogy ha nincs alapvető különbség a külföldi és a hazai képesítés, a tanulmányok között, akkor történjen meg a képesítés elismerése, bizonyos különbségek megléte esetén a részelismerése, vagy a feltételhez kötött elismerése a fogadó ország részéről. Minden egyes országnak az elismerésre kell törekednie, hogy elősegítse ezzel az országok közötti mobilitást. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden tanulmányt, vagy képesítést automatikusan el kell fogadni, csak azt, hogy a korrekt elismerés feltételeit biztosítani kell – jegyezte meg a szakmai tanácsadó.

Juhász Júlia beszélt arról is, hogy az egyezményben részt vevő országok nemzeti információs központot működtetnek, amely tájékoztatást ad az adott országban megszerzett képesítésekről, tanulmányokról. Az elismeréshez arra is szükség van, hogy az azzal foglalkozók jól ismerjék egymás oktatási és minőségbiztosítási rendszerét, és kölcsönös bizalommal legyenek egymás oktatási struktúrája iránt. A központ szakmai tanácsadója szólt arról is, hogy a konferencia résztvevői támogatták az ENIC/NARIC irodák számára készülő elismerési kézikönyvet, amely a lisszaboni elismerési egyezmény elveit alkalmazva gyakorlati útmutatást ad az elismerést illetően. A kézikönyv várhatóan az év második felében készül el, valamint felmerült annak a gondolata, hogy készüljön egy hasonló elismerési útmutató a felsőoktatási intézmények számára is.

Globális együttműködés

Az ENIC (European Network of Information Centres) nemzetközi hálózatot az Európa Tanács és az UNESCO, a NARIC (National Academic Recognition Information Centres) hálózatot pedig az Európai Bizottság kezdeményezésére hozták létre, hogy elősegítsék az oktatói és hallgatói mobilitást, illetve hogy megkönnyítsék a külföldön szerzett bizonyítványok és oklevelek elismerését. A hálózatnak Európa szinte valamennyi országában, de az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is vannak irodái, amelyek egymással szoros kapcsolatot tartva naprakész tájékoztatást tudnak adni egy adott ország oktatási rendszeréről és az ott szerzett oklevelek elismeréséről – áll a Oktatási Hivatal honlapján.