-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Tanuljunk a finnektől! No nem finnül, csupán azt, hogyan lehet sikeres és élvezetes is a tanulás és a tanítás. A finn megoldásról szól cikkünk.
Mi lehet a finnek titka? – kérdezi az eduline.hu oktatásügyekkel foglalkozó portál. Most azonban a kérdés nem a szaunára, a vodkára vagy a sígyőzelmekre vonatkozik. A finnek, egész pontosan a finn gyerekek az oktatás terén is kiváló eredményeket tudnak felmutatni. Az iskolások rendre a legjobbak között végeznek a nemzetközi felméréseken.
Ez persze sok ország, számos külföldi szakértő figyelmét keltette fel, éppen ezért száznál is több külföldi delegáció látogatott északi nyelvrokonainkhoz, hogy megfejtse a titkot. Hiszen valószínűleg a finn gyerekeket sem varázslattal tanítják az iskolában – ahol egyébként a statisztikák szerint ők töltenek legkevesebb időt a fejlett országok diákjai közül.
Nos, a rejtély talán nem is olyan bonyolult: az oktatási filozófiában rejlik a titok nyitja, vélik a szakértők. Finnországban ugyanis egyrészt nem különítik el a gyengébb és erősebb diákokat csoportbontásban – minden tárgyat együtt tanulnak a gyerekek, mert a finn modell szerint a gyengébb diákokat „magukkal húzzák” az erősebbek; aki viszont így is lemarad, a mellé különtanárt biztosít az iskola, hogy behozza a lemaradását.
Szintén nem mellékes, hogy a finn gyerekek később kezdik az iskolát, mint a legtöbb európai ország diákjai: szerintük ugyanis hétéves kor előtt még a játéké a főszerep. Amikor viszont bekerülnek az intézménybe, ott sem hagyják jó sokáig: nincs elkülönítve az általános és középiskola. Ha pedig a hosszú évek alatt jól megismeri egymás tanár és diák, nem is csoda, ha jó viszony alakulhat ki köztük. A finn iskolai légkör informális és a partneri viszonyra épül – írja az eduline.hu
Talán nem jutna elsőre eszünkbe, de bizony az is lényeges lehet, hogy nyelvi és integrációs gondokkal nemigen küzdenek a kis iskolakezdők. Az országban olyan alacsony ugyanis a bevándorlók száma, hogy az esetek nagy százalékában nem merülnek fel a nyelvhez, anyanyelvhez, tanítási nyelvhez kapcsolódó problémák.
Persze nem feledkezhetünk meg a lassan közhellyé váló tényről sem: minél megbecsültebbek a tanárok, annál hatékonyabb lehet egy ország oktatási rendszere. Nos, a finnek ebben is élenjárnak. Tanárnak lenni nemhogy nem lenézett, de kifejezetten megbecsült szakma – és hivatás.