Képünk csupán illusztráció
(Forrás: Forrás: Wikimedia Commons / Anglos / CC BY-SA 3.0)

A Kaposvári Törvényszék szerdai ítéletében megállapította, hogy az oktatásirányítás minden helyi és központi szereplője felelős azért, hogy az egyszer már jogerősen szegregáltnak minősített Pécsi utcai iskola 2010 óta is változatlan formában működhet. Elsőként állapította meg az Emberi Erőforrás Minisztériumának felelősségét bíróság a szegregáció fenntartásáért: az EMMI mulasztott azzal, hogy nem utasította a KLIK-et a szegregáció megszüntetésére. A szegregáció abbahagyására kötelezte a bíróság az alpereseket, de nem rendelte el az iskola bezárására épülő deszegregációt. Kérdés, hogy mi lesz az ítélet tényleges következménye. Az ítélet nem jogerős.

A kaposvári Szentjakab telepen élő romák nagyrészt a közeli Pécsi Utcai Általános Iskolába járnak, ahol a tanulók elsöprő többsége roma. Az iskola továbbtanulási mutatói városi összehasonlításban rendkívül gyengék, az iskola homogén etnikai közeget alkot. Mindez azonban nem képezte vita tárgyát, hiszen az iskola jogellenes működését a magyar igazságszolgáltatás már 2010-ben jogerősen megállapította. A mostani perre azért volt szükség, mert az ítélet óta semmi nem történt az ügyben.

A jogellenes állapot megszüntetése elsősorban az érintett hatóságok feladata lett volna. A 2010 óta eltelt időben se a kaposvári önkormányzat, se a minisztérium, se az állami iskolafenntartó, se a megyei kormányhivatal nem tett lépéseket ennek érdekében. A szerdai ítélet szerint a bíróság sincs abban a helyzetben, hogy kikényszeríthesse a helyzet rendezését. De akkor ki marad?

Kegye Adél, a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje szerint az ítélet kényelmetlen kérdéseket vet fel. Az Alapítvány komplex terve, amelyet a per során többször átdolgoztak, alkalmas kerete lett volna a helyi deszegregációs folyamatnak. Ennek részleteit helyben, a kaposvári közoktatás irányítói dolgozhatták volna ki. Kérdés, hogy ha egy ilyen típusú keretterv nem alkalmas a bíróság szerint arra, hogy a deszegregáció alapja legyen, akkor mi minősülne annak? Az eljárás során nem derült ki, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valódi és hatékony jogorvoslatot nyújtva a bíróság kötelezze az illetékes döntéshozókat egy jogellenes állapot megszüntetésére.

Önmagában már az is elkeserítő, hogy egyáltalán pert kellett indítani a szegregációt kimondó jogerős ítéletet követően, mert semmi sem változott. Azt tapasztaltuk, hogy a helyzet megoldásáért nem tett senki semmit, miközben újabb és újabb osztályok kezdték meg tanulmányaikat egy olyan iskolában, amely minden pedagógusi jó szándék ellenére bezárja a diákokat a szegénység köreibe. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy ennyit ér a Kúria ítélete.

Az ítélet nem csak az iskolai elkülönítés támogatói számára jelent biztatást. Azt is üzeni, hogy a jog valójában tehetetlen a szegregáló iskolákkal szemben.

A bíróságoknak megfelelő törvényi-szakmai felhatalmazásuk van a jogellenes elkülönítés megszüntetésére. Felelősségük abban áll, hogy hajlandóak-e alkalmazni ezeket annak érdekében, hogy érdemi változás következzen be az érintett diákok és családjaik életében. Az azonban világosan kiderült, senki sem akar integrálni, beleértve az alperes EMMI-t is. Kérdés, hogy az ítéletet miként magyarázza majd meg Európának Balog Zoltán miniszter, aki külföldön rendszerint a roma integráció érdekében tett erőfeszítéseit hangsúlyozza

– fejtette ki Daróczi Gábor, CFCF elnöke.